Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Mák Kornél: Kecskemét kulturális ipara
Kecskemét kulturális ipara ill. a kapcsolt iparágak: reklámipar, építészet, design, divat.6 Meghatározó a helyi települési önkormányzat, hiszen fontos szerepe van a koordinációban, a dokumentálásban, szabályalkotásban, finanszírozásban, koncepcióalkotásban, stb. Tóth Ákos könyvében kitér az önkormányzatok szerepvállalására a kultúra finanszírozásában. A magyar gazdasági rendszer legnagyobb problémájának tartja, hogy a rendszerváltást követő néhány év után nő a politikai centralizáció, mellyel párhuzamosan a forrásallokáció egyre inkább decentralizálttá válik. Két teljesen ellentétes folyamat valósul meg egyszerre, ami növeli az átláthatatlanságot, ráadásul az ellentétes folyamatok, kioltják egymást.7 A növekvő feladatok mellett a település jól felfogott érdeke, hogy kulturális ipar lehetőségeit fejlessze. Kecskemét vonatkozásában eddig bemutattam a mentalitás fejlődését, a kulturális, művelődési gazdagságot, most nézzük meg, milyen gyakorlati lehetőségek, célok, elképzelések vannak a kulturális ipar fejlesztéséhez. Joseph Schumpeter társadalomtudós alkotta meg a „kreatív rombolás" fogalmát. Szerinte újat létrehozni csak a régi lerombolásával lehet, és a romokra építve kell az új valóságot felhúzni, megalkotni. Kecskemét esetében ez a „rombolás" a meglévő merev, esetleg elavult vagy nem működő folyamatok megszüntetését jelenti. Pl.: nincs egységes nyitvatartási rendszer hétvégenként a múzeumokban, mindenki úgy tart nyitva, ahogy évtizedek óta ez szokás. A fenti fogalomnak jó példája, hogy a külső források (adományok stb.) beszerzése, fel- használása nem tervszerűen történik, hanem régebbi szokásjogok alapján. Győrben ugyanezt a régebbi folyamatot megszűntették (kreatív rombolás), és új szerkezetet építettek. Egységes marketing és kulturális koordináció, támogatások, adományok mindenhonnan ide érkeznek, és terv szerint a kulturális igényeknek megfelelően itt osztják el a forrásokat. Településünk esetében 2010-től egy nagyon lassú „kreatív rombolás és építés" való6 TÓTH Ákos 2013 33. 7 TÓTH Ákos 2013 172. sült meg. Egy kulturális értékeiben gazdag és erős település külső és belső építését, átalakítását kezdtük el. 2010-ben létrehoztunk egy kulturális koncepciót és cselekvési tervet, Múltunk - Jelenünk - Jövőnk címmel. Ebben vázoltuk fel kulturális jelenünket, jövőnket. Ez alapján szeretném bemutatni a helyi kulturális ipar szerkezetéhez kapcsolódó művelődési és kulturális alapvetéseket, melyek, mint látni, fogjuk a marketing, a turizmus, a vendéglátás folyamatába be tud kapcsolódni, együtt tud működni. A koncepciót a kulturális élet jeles szereplőivel, közgazdászokkal, marketing szakemberekkel készíttettük el. Alapvetésként megfogalmaztuk, hogy egy közösség fennmaradásának legfőbb záloga identitásának megőrzése, amelynek érdekében gyökereinkhez kell fordulnunk. Az elődeink által ránk hagyományozott szellemi, tárgyi és természeti örökségünk feltérképezése elősegíti a kecskeméti öntudat kiteljesedését. Szintén nagyon fontos kritériumként megfogalmaztuk: a jövő iránti felelősségünk azt diktálja, hogy Kecskemét színes és gazdag kulturális hagyatékát - mind anyagi, mind szellemi értékeinket - a jó gazda módjára tovább gya- rapítsuk. Meghatároztuk a város kulturális valóságának biztos pilléreit: ez a város tradicionális és kortárs értékeinek széles skálája, Kecskemét nemzetközi kvalitása valamint jól működő, a feladatokat és a közösségi igényeket széles körben lefedő intézményhálózata. Erre a tartós alapra épül a pályázati rendszereken keresztül elnyert és elindított fejlesztéseknek köszönhetően kialakuló új, többfunkciós, multikulturális terek létrejötte. A sikeres pályázatok rövid-, közép- és hosszabb távú irányokkal szolgálnak a város minőségorientált fejlesztéséhez. Szigorúan meghatároztuk, hogy értékközpontúságunkból nem engedve, ugyanakkor a folyamatosan változó befogadói magatartást is figyelembe véve az újonnan formálódó közösségi tereink funkcióit átgondolt célrendszer szerint kell kialakítanunk. Az értékek közvetítése, átadása csak akkor vezethet eredményre, ha az innováció és esélyegyenlőség jegyében, korszerű eszközökkel, koordináltan történik. A következő nemzedékek érdekében és a városunkban 263
