Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Somogyvári Ágnes: Középső bronzkori temetkezések Kiskunfélegyháza határában
Középső bronzkori temetkezések Kiskunfélegyháza határában időszakra jellemző bögretípusokkal.56 A 102. sírból előkerült bögre (7. tábla 1.) a Bóna István által a b4. típusba soroltak közé tartozik, ahol függőleges, és az edénytesten szimmetrikusan elhelyezett besimított vonal díszíti az edény hasát. Ilyen bögre került elő a már említett alpári feltárásból,57 valamint Csany- telek-Palé temetőjéből.58 A bögre formai analógiáját megtaláljuk még Cegléd-Öreg- szőlőkben,59 Törteién a 7. sír bögréjében60 és Alcsútdoboz-Szalánkán.61 A 201. sír bögréjének (II. tábla 1.) ugyancsak enyhén a perem fölé emelkedik a füle, hasa enyhén gömbö- södik. Hasonló bögre Kelebián a 15. sírból,62 és Dunakeszi-Kopolyán63 került elő. A 203. sír töredékes kis bögréjének (III. tábla 4.) legjobb analógiáit Százhalombatta-Alsószőlők- ben, a 10. sírban,64 Alcsútdoboz-Szalánkán65 és Velencefürdő-Petőfi S. utcában66 találjuk meg. A 205. sír kis bögréje (IV. tábla 2.) rövid, tölcséres nyakával nem tartozik a gyakori típusok közé. Hasonlót ismerünk füllel ellátott változatban Kelebiáról a 68. sírból,67 és ugyancsak füle van az Alcsútdoboz-Csaplári erdőn előkerült bögrének is.68 A 206. sír füles bögréje (V. tábla 1.) ugyancsak ritkább formának számít. A Vatya III. anyagban fordul elő például Százhalombatta-Alsószőlők 10. sírjában,69 Dunakeszi-Kopolya70 és Izsák II. leletanyagában,71 valamint a Budatétény-Növény utcai temetőben.72 A 206. sír fül nélkül restaurált bögréjének (V. tábla 2.) legjobb analógiái a koszideri korú Velence-Meszlényi kastély lelőhelyen található meg.73 A sírokból az edényeken túl más melléklet nem került elő, csupán egyetlen kőeszköz a 56 BÓNA István 1982 74-75. 57 BÓNA István 1982 VIII. t. 7, IX. 1.1. 58 LÓRINCZY Gábor -TROGMAYER Ottó 199516. kép 5., 21. kép 1. 59 TARI Edit 199216. 8. 60 KOVÁCS Tibor 1974 3. ábra 4. 61 VÁCZI Gábor 2002 2. kép 1. 62 BÓNA István 1975 Tafel 69. 2. 63 KOVÁCS Tibor 1989 Abb. 3.9. 64 POROSZLAI Ildikó 1990 4. kép 12. 65 VÁCZI Gábor 2002 2.1. 66 VÁCZI Gábor 2003 5. kép 2. 67 BÓNA István 1975 Tafel 69. 30. 68 VÁCZI Gábor 2002 3. kép 3. 69 POROSZLAI Ildikó 1990 5. kép 4. 70 KOVÁCS Tibor 1989 Abb 3.3. 71 BÓNA István 1975 Tafel 78. 2. 72 REMÉNYI László 2002 3. kép 11. 73 VÁCZI Gábor 2003 6. kép 5. 206. objektumból74 (V. tábla 4.). A kőeszköz az átfúrásnál sérült, így nem dönthető el, hogy kőbalta vagy kőbuzogány töredéke-e. Kőeszközök mellékletként gyakrabban a korai vatya időszak temetőiben fordulnak elő, a későbbiek során már alig találunk ilyen mellékletet.75 Az előkerült sírleletek vizsgálatánál a kultúra Vatya III. és Koszider időszakának jellegzetességeit figyeltük meg. Mind az edényformák, mind az idegen hatást mutató edényformák, mind a díszítések erre az időszakra jellemzőek, és a legjobb analógiákat is az ebbe az időszakba sorolható lelőhelyeken találtuk meg. Temetkezés A feltárásra kijelölt mindössze öt méter széles sávban összesen hét sír került elő, változó távolságra egymástól. A kevés sírszám és a terület bolygatottsága miatt a temető szerkezetére vonatkozóan messzemenő következtetéseket nem lehet levonni (2. ábra). A Vatya-kultúra nagy sírszámú, hosszú ideig használt temetőinek feltárása lehetővé tette a temetők szerkezeti elemzését. Az egy temetőn belül jól elkülöníthetők a sírcsoportok, amelyeken belül a sírok elrendezése ovális formát alkotott, majd a későbbi időszakokban ezt a félkör alakba rendezettség váltotta fel. A mi esetünkben a keskeny feltárt sáv semmi ilyen megfigyelésre nem ad lehetőséget, ugyanakkor megengedi azt a feltételezést, hogy ennél a temetőnél is számolhatunk a sírcsoportok meglétével. Az előkerült sírok közül hat egy csoportba tartozik, változó távolságra egymástól, de mégis egymás közelében kerültek elő, míg egy sír - a 201. - valószínűleg egy újabb sírcsoport részeként jóval távolabb található. A Vatya-kultúrában a temetés rítusa nagyon egységes. Jellemzően három edény, urna, fedőtál és fülesbögre hármasa alkotja. Később megjelenik a negyedik edény, a borítótál is. Az edények síron belüli elhelyezése 74 T. BÍRÓ Katalin - SZAKMÁNY György - BENDŐ Zsolt - KASZTOVSZKY Zsolt 2016. A kőeszköz vizsgálatával T. Biró Katalin, Szakmány György, Bendő Zsolt, Kasztovszky Zsolt foglalkozott. Megállapításaik jelen tanulmánykötetben olvashatóak. 75 VICZE Magdolna 1992 25
