Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában

Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában összehívni, viszont a jászberényi hat tag min­dig kéznél lenne, s ez elősegíthetné a gyors ügyintézést. A herényiek úgyis tisztségvise­lők, miért ne képviseltethetné magát velük a közgyűlés? Két táborra szakadt a képviselők gyülekezete, az egyik tábor Sipos javaslatát erősítette, a másik Acél Lajos és Móczár Já­nos hangadókat követve a választókerületet kívánta erősíteni. Utóbbiak a hat herényi tag helyét felosztották volna a kerületek között. Arról is megoszlottak a vélemények, hogy maga a közgyűlés válasszon, vagy a választói körzeteket hozzanak létre. Gyárfás a 22-dik hozzászóló volt a vitában. Ő amellett kardoskodott, hogy nincs szüksé­ge a bizottmánynak gyámságra, és nyolc vá­lasztókerületet, ahogyan egyesek óhajtották, nem lehet kialakítani. Igaz, hogy az 1848-as választási törvényben, amelynek alapján most választanak, nincs egyértelműen kimondva a választási arány, de a Központi Választmány alakítási jogát egy törvény sem veszi el [a köz­gyűléstől], A választói kerületek választásra nem jogosultak, a Központi Választmány meg­alakításának joga a közgyűlésé. Szerinte téve­dés azt hinni, hogy a módszerben valamiféle gyámkodás nyilvánulna meg „Gyámságról nincs szó, hisz itt minden község jelen van".41 Mivel a vitát továbbra sem sikerült berekesz­teni, sőt az tovább göngyölődött arról, hogy fejenként szavazzanak a javasolt személyek­ről vagy együtt az egész testületre, a szava­zást elhalasztották a következő közgyűlésre. A döntésképtelenség azonban az egyébként csak ritkán megszólaló Gyárfást harmadszor is felszólalásra ingerelte, mondván „A házsza­bályok dolgoztassanak ki, azokban ez is meg lesz". Azaz a további hasonló vitákat elkerül­hetik egy részletes közgyűlési házszabállyal. A házszabályok tervezetét42 már 1868 janu­árjában elkészítette az a bizottmány, melynek vezetője Mocsy Ferenc első alkapitány volt, tagjai: Lakatos Imre táblabíró, Nagy János nagykunkapitány, Balogh Imre kiskunka­pitány, Sipos Orbán és Gyárfás István tábla­bírók. Kinyomtatva minden közgyűlési tag megkapta a tervezetet. Jogos volt tehát Gyár­fás ingerült felszólalása, hiszen ha a közgyűlés 41 Megyei közgyűlésünk. In: Jász-Kunság II. évf. 3. sz. 1869. ián. 17.18-20. 42 BKMÖL Kf. It. Kiskunkapitányi iratok 432/1868. kig. elfogadta volna a házszabályt, akkor az egész Központi Választmány körüli vita elkerülhe­tő lett volna. Az elnök azonban leintette az ingerült táblabírót: először a szavazás módja, utána a házszabály. Végül mégis megtörtént a szavazás, egyszerre szavaztak a listára, a választmány székhelyéül pedig a javaslatba hozott Karcag vagy Dorozsma helyett Fülöp- szállás mellett döntöttek. A közgyűlési tagok tudták, hogy közele­dik az országgyűlési választások ideje, s az azonos nézeteket vallók igyekeztek egységbe tömörülni, hogy akaratukat majd könnyebben érvényesíthessék. A Jászkun kerületi balpárt még a viharos közgyűlés előtti napon meg­alakult, Félegyházán. A bal vagy másként Kossuth pártiak közé azok tartoztak, akik az 1848-as alkotmány eszmei alapján álltak. El­nökük Mocsy Ferenc alkapitány lett. A párt bizottmányi tagjai között ott találjuk Sipos Or­bánt, Fazekas Alajost, Sziládi Áront, Gyárfás Istvánt, Balogh Imrét és másokat, akik a más­napi közgyűlésen már érzékelhetően egységes álláspontot képviseltek. Az országgyűlés eseményei és a polgári átalakulást továbbvivő törvényjavaslatok a kiegyezési politika folytatását jelentették, bár a Deák-párt az előző választáshoz viszonyít­va 60 mandátumot veszített. Előretört a Tisza Kálmán vezette balközép 100 mandátummal, a negyvennyolcasok 40 mandátumot szerez­tek. A kerület balpártjába tömörült közgyűlési tagok közül Sipos Orbánt (bal), Fazekas Ala­jost (balközép) és Sziládi Áront (bal) választot­ták képviselővé. A kiegyezés után elhangzott trónbeszéd utalt a közigazgatás rendezésének szükségességére, aminek következményeként a törvényhatóságokban ismét megkezdődött a rendezési javaslatok összeállítása. A rendezési feladatok között elsőbbséget élvezett a közigazgatás és jogszolgáltatás tör­vényes szétválasztása, ami az 1869:4. törvény­nyel megtörtént. A törvény meghatározta a bírói függetlenség és a képesítés feltételeit. A Jászkun kerületi törvényszéki bírák eddigi há­rom évenkénti választása helyébe kinevezési rendszer lépett. Az 1869:4 te. a polgári per- rendtartásról elfogadott 1868:54. törvénnyel együtt biztosította az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, és lerakta a polgári átala­kulás egyik alappillérét. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom