Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában összehívni, viszont a jászberényi hat tag mindig kéznél lenne, s ez elősegíthetné a gyors ügyintézést. A herényiek úgyis tisztségviselők, miért ne képviseltethetné magát velük a közgyűlés? Két táborra szakadt a képviselők gyülekezete, az egyik tábor Sipos javaslatát erősítette, a másik Acél Lajos és Móczár János hangadókat követve a választókerületet kívánta erősíteni. Utóbbiak a hat herényi tag helyét felosztották volna a kerületek között. Arról is megoszlottak a vélemények, hogy maga a közgyűlés válasszon, vagy a választói körzeteket hozzanak létre. Gyárfás a 22-dik hozzászóló volt a vitában. Ő amellett kardoskodott, hogy nincs szüksége a bizottmánynak gyámságra, és nyolc választókerületet, ahogyan egyesek óhajtották, nem lehet kialakítani. Igaz, hogy az 1848-as választási törvényben, amelynek alapján most választanak, nincs egyértelműen kimondva a választási arány, de a Központi Választmány alakítási jogát egy törvény sem veszi el [a közgyűléstől], A választói kerületek választásra nem jogosultak, a Központi Választmány megalakításának joga a közgyűlésé. Szerinte tévedés azt hinni, hogy a módszerben valamiféle gyámkodás nyilvánulna meg „Gyámságról nincs szó, hisz itt minden község jelen van".41 Mivel a vitát továbbra sem sikerült berekeszteni, sőt az tovább göngyölődött arról, hogy fejenként szavazzanak a javasolt személyekről vagy együtt az egész testületre, a szavazást elhalasztották a következő közgyűlésre. A döntésképtelenség azonban az egyébként csak ritkán megszólaló Gyárfást harmadszor is felszólalásra ingerelte, mondván „A házszabályok dolgoztassanak ki, azokban ez is meg lesz". Azaz a további hasonló vitákat elkerülhetik egy részletes közgyűlési házszabállyal. A házszabályok tervezetét42 már 1868 januárjában elkészítette az a bizottmány, melynek vezetője Mocsy Ferenc első alkapitány volt, tagjai: Lakatos Imre táblabíró, Nagy János nagykunkapitány, Balogh Imre kiskunkapitány, Sipos Orbán és Gyárfás István táblabírók. Kinyomtatva minden közgyűlési tag megkapta a tervezetet. Jogos volt tehát Gyárfás ingerült felszólalása, hiszen ha a közgyűlés 41 Megyei közgyűlésünk. In: Jász-Kunság II. évf. 3. sz. 1869. ián. 17.18-20. 42 BKMÖL Kf. It. Kiskunkapitányi iratok 432/1868. kig. elfogadta volna a házszabályt, akkor az egész Központi Választmány körüli vita elkerülhető lett volna. Az elnök azonban leintette az ingerült táblabírót: először a szavazás módja, utána a házszabály. Végül mégis megtörtént a szavazás, egyszerre szavaztak a listára, a választmány székhelyéül pedig a javaslatba hozott Karcag vagy Dorozsma helyett Fülöp- szállás mellett döntöttek. A közgyűlési tagok tudták, hogy közeledik az országgyűlési választások ideje, s az azonos nézeteket vallók igyekeztek egységbe tömörülni, hogy akaratukat majd könnyebben érvényesíthessék. A Jászkun kerületi balpárt még a viharos közgyűlés előtti napon megalakult, Félegyházán. A bal vagy másként Kossuth pártiak közé azok tartoztak, akik az 1848-as alkotmány eszmei alapján álltak. Elnökük Mocsy Ferenc alkapitány lett. A párt bizottmányi tagjai között ott találjuk Sipos Orbánt, Fazekas Alajost, Sziládi Áront, Gyárfás Istvánt, Balogh Imrét és másokat, akik a másnapi közgyűlésen már érzékelhetően egységes álláspontot képviseltek. Az országgyűlés eseményei és a polgári átalakulást továbbvivő törvényjavaslatok a kiegyezési politika folytatását jelentették, bár a Deák-párt az előző választáshoz viszonyítva 60 mandátumot veszített. Előretört a Tisza Kálmán vezette balközép 100 mandátummal, a negyvennyolcasok 40 mandátumot szereztek. A kerület balpártjába tömörült közgyűlési tagok közül Sipos Orbánt (bal), Fazekas Alajost (balközép) és Sziládi Áront (bal) választották képviselővé. A kiegyezés után elhangzott trónbeszéd utalt a közigazgatás rendezésének szükségességére, aminek következményeként a törvényhatóságokban ismét megkezdődött a rendezési javaslatok összeállítása. A rendezési feladatok között elsőbbséget élvezett a közigazgatás és jogszolgáltatás törvényes szétválasztása, ami az 1869:4. törvénynyel megtörtént. A törvény meghatározta a bírói függetlenség és a képesítés feltételeit. A Jászkun kerületi törvényszéki bírák eddigi három évenkénti választása helyébe kinevezési rendszer lépett. Az 1869:4 te. a polgári per- rendtartásról elfogadott 1868:54. törvénnyel együtt biztosította az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, és lerakta a polgári átalakulás egyik alappillérét. 237
