Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Cumania 27. Bánkiné Molnár Erzsébet GYÁRFÁS ISTVÁN TEVÉKENYSÉGE A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSÁBAN1 Gyárfás István közigazgatási pályafutása Halason (Kiskunhalas) kezdődött, ahol 1847 júliusától aljegyzőnek választották, majd alig egy év múlva a Jászkun kerület közgyűlésének képviselője lett. 1848-ban a Jászkun kerület első olyan közgyűlését, amelyen választott közgyűlési képviselők vettek részt, július 5-én tartották. Ezt a közgyűlést a kerületi tisztikaron, a községek főbíróin és a jegyzőin kívül településenként négy, összesen száz választott közgyűlési képviselő alkotta, nekik személyenkénti ülési és szavazati joguk volt. Gyárfás Istvánt 1848. június 10-én választotta meg a halasi képviselőtestület, hogy három társával - Péter Antal, Papp Richárd, Török Elek ügyvédekkel - Halas város érdekeit képviselje a Jászkun kerület közgyűlésében.1 2 Ő azonban meg sem kezdhette képviselői munkáját, mert kiderült, hogy a képviselőség összeférhetetlen a városi aljegy- zőséggel, s így képviselői megbízatása július 2-án megszűnt.3 A szabadságharc ideje alatt hivatalából eredően a csapatok szervezésével, a hadifoglyok ellátásának intézésével és a bíráskodási feladatokkal foglalkozott Halason. Részt vett a rögtönítélő törvényszék munkájában.4 1849. július 28-án Haynau seregei elérték Halas határát, minek következményeként a helyi elöljárók elmenekültek. Gyárfás szintén elmenekült, de mivel édesanyja kezességet vállalt érte, hamarosan visszatért Halasra, és folytatta ügyvédi praxisát. Szeptemberben megkezdődött a Jászkun kerület közigazgatásának átszervezése, szeptember 12-én a 1 A tanulmány az OTKA109191K pályázat támogatásával készült. 2 BKMÖL [Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára] Kh. lt. [Kiskunhalas levéltára] Tanácsi jegyzőkönyv XLVI. 63. 3 Uo. 85. p. 4 Fekete Dezső: Gyárfás István (1822-1883) élete és munkája. Kiskunhalas 1983. Kézirat gyanánt. politikai ügyek vezetésével megbízták Kenéz Mihály kormánybiztost.5 A kerületek új, még ideiglenes tisztikara szeptember 17-én nyert jóváhagyást, de a kapitányi posztokat ekkor még nem töltötték be. Gyárfás egyike volt azoknak, akiket a Jászkun kerület hivatalnokainak névjegyzékében tiszteletbeli jegyzőnek soroltak be.6 A kerületi igazgatás átszervezése Jankóvich György főkapitány december 20-i kinevezésével lényegében lezárult, a Jászkun kerület egysége megmaradt, ám a három particularis kerület helyett 1850. január 1-től öt járást alakítottak. A teljes szervezeti átalakulásra, amely Karl Geringer császári biztos nevéhez köthető,7 nem térek ki, a Kiskun kerületet érintő változásokról azonban éppen Gyárfás személye miatt röviden szólnom kell. A Kiskun kerület két járásra oszlott: az Alsó- Kiskunság székhelye Félegyháza (Kiskunfélegyháza), a Felső-Kiskunságé Kunszentmik- lós lett. Mind a járásokat irányító kapitányok (közigazgatási szolgabírók), mind a hivatalok tisztviselői kinevezéssel kerülhettek a tisztségbe. Az új ideiglenes rendszer legfontosabb intézkedése a közigazgatás és a jogszolgáltatás külön választása volt. A régi kiváltságokra utaló pecséteket felváltották a császári sassal és a hivatalt jelző körirattal ellátott pecsétek, de a helyi igazgatás szervezete változatlan maradt, bár a mezővárosokat községgé fokozták le. A közigazgatási tisztségviselők feladata a törvények közzététele és végrehajtása, a közrend és közbiztonság fenntartása lett. A következő szakaszban létrejöttek az adóhivatalok, átalakult a pénzügyigazgatás, a csendőrségi és a közegészségügyi szervezet, majd ismét napirendre került a teljes megyei 5 HERENDI ]ózsef 1901119. 6 JNSZMÖL [jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Jászkun kerület főnöki iratok 405/1849.] 7 Lásd: BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996 149-155. 229
