Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Helytörténet - Bánkiné Molnár Erzsébet: Gyárfás István tevékenysége a Jászkun kerület közigazgatásában
Bánkiné Molnár Erzsébet rendezés. Vezérelvként a közigazgatási és a törvénykezési járások területének megegyezését tűzték ki. E szerint a félegyházi járást félegyházi és halasi járásra kellett volna felosztani, de a közigazgatás szempontjából ez nem történt meg. A félegyházi járás illetékessége változatlan maradt, az irányítás azonban megoszlott a járási kapitány és a járási alkapitány között. Utóbbinak Halas lett a székhelye, s a továbbiakban a Halasra vonatkozó rendelkezések, jelentések az alkapitány közbejöttével nyertek elintézést, mindazonáltal megmaradt a félegyházi székhelyen működő kapitány hivatali főnöksége. A két vezető járási tisztviselő kinevezését 1851. június 30-án tudatta Jankovich főkapitány az érintettekkel: a járási kapitány Szabó László, az alkapitány Gyárfás István lett, aki tisztségét 1854 májusáig töltötte be.8 Gyárfás közigazgatási pályafutása a Jászkun kerület felső vezetésében olyan korszakban kezdődött, amikor Magyarországon, a Jászkun kerületben és annak településein mind a közigazgatást, mind a jogszolgáltatást központi intézkedésekkel, rendeletekkel alakították át. Ebben a korszakban a jogászi képzettség nem csupán kinevezési kellék, a jogszabályok folytonos változásait, azok értelmezését és nem utolsó sorban a lakosságnak elfogadható alkalmazását nem volt könnyű megvalósítani. A feladat sokoldalú helyismeretet, empátiát és szakmai tudást kívánt. Gyárfás alkapitányi kinevezése részben jegyzői és ügyvédi gyakorlatának, részben személyes kapcsolatainak volt köszönhető. Gyárfás István jó kapcsolatot ápolt Kenéz Mihállyal, a Jászkun kerület korábbi főnökével, akinek leányát, Borbálát 1851. szeptember 1-én feleségül vette. A Gyárfás család Halason közmegbecsülésnek örvendett, István apja a település református lelkésze volt. Közigazgatási feladataiban az alkapitány a kiskunkapitánytól kapta a közvetlen utasításokat, s jelentéseit neki küldte. Munkakörébe tartozott, hogy Halason, Dorozsmán és Majsán ellenőrizze a jövedelemadó kivetését és segítsen a helyi tisztviselőknek a megfelelő táblázatok elkészítésében.9 Rendszeres je8 BKML Kiskunfélegyházi részleg. Félegyházi kapitányság beadványi jegyzőkönyve 1851. 775. sz. 9 Félegyházi kapitányság levelező könyv 1852.176. sz. lentéseket küldött a közbátorság állapotáról, intézkedett a katonaságot érintő ügyekben. Alkapitánysága idején kezdődött a helységek közlegelőinek felosztása a redempció arányában. Hatalmas területekről volt szó, például Majsán 2500 holdat kellett felosztani. Gyárfás a folyamat közben gyakorlati tapasztalatokat szerezhetett a jászkun földbirtok viszonyairól, szembesült a személyes panaszokkal, a redempcióig visszanyúló birtoklási módokkal, a helyi társadalom konfliktusaival. A közbátorság megsértése szinte mindennapi gondot okozott. A közbiztonság aktív háborítói voltak az alkapitány körzetében garázdálkodó lovasbetyárok, az 1852-ben már hírhedt Rózsa Sándor és mások. A betyárok 1852 tavaszán Halas és Kecel között megöltek két csendőrt, máskor megtámadták a szegedi vásárba igyekvő kereskedőket.10 A szükséges intézkedések a félegyházi járás Halasra kihelyezett alkapitányának hivatali teendőit gyarapították. A feladatai közé tartozott az újoncok összeírásának ellenőrzése, és a sza- badságos katonákkal kapcsolatos ügyintézés. Megváltozott a helyi beneficiumok működésének törvényi háttere, s az új jogszabályok alkalmazását az alkapitánynak kellett ellenőriznie. A helyi gyakorlat még az alkapitány felügyelete alá tartozó három településen sem volt egységes. A sómérés Dorozsmán teljesen szabad volt, azaz mindenki szabadon árulhatta a sót, ezért ott senki nem akart sómérési vállalkozásba kezdeni, máshol a boltbérletek bérleti feltételének része volt, hogy a bérlő köteles sót árulni, de ugyanekkor mások is árulhattak. Gyárfásnak ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzon, meg kellett ismernie a már eltörölt kiváltságokban gyökerező előzményeket, a Jászkun kerület sajátos történelmi és társadalmi viszonyait. Halason 1852-ben a tanács megszüntette az őrdíj és teher váltság cím alatt kirótt adót.11 A teher váltságot az igavonó marhával nem rendelkező birtokosok a közpénztárba fizették egy korábbi kerületi határozat alapján azért, mert ezek a lakosok a város majorkodásának segítésében, nem lévén igavonó marhájuk, nem vettek rész. Az őrdíjból fedezték a városi 10 Félegyházi kapitányság levelező könyve 1852. ápr. 11. 11 BKMOL Kf. Részleg, Kiskunkapitány levelező könyve 50/1852. 230
