Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Tuza Gábor: A kulturális identitás kifejezése két japán babatípus példáján – a Szórakaténusz Játékmúzeum kokeshi és daruma babáinak bemutatása
Tuza Gábor jelensége, amely vizsgálja az orosz matrjoska és a japán kokeshi babák közötti kapcsolatot, amely a 19. század végi japán-orosz háborúig nyúlik vissza. DARUMA BABÁK A japán babák másik nagy csoportját képezik a daruma babák, melynek eredete a buddhizmust Japánban elterjesztő Bódhid- harmához15 köthető, aki a buddhizmust Indiából Kínán keresztül hozta át (1-2. kép).16 A szent alakja köré számos legenda szövődik: egy dél-indiai király fia volt, aki a 6. században érkezett Kínába egy nádszálon átkelve a Jangce-folyón. A hagyomány szerint kilenc évig meditált a Shaolin-kolostornál. Itt fogadta későbbi tanítványát, aki három nap és három éjszaka hasztalan várakozás után úgy hívta fel magára Bódhidharma figyelmét, hogy levágta a bal karját.17 Őt tartják a Shaolin-kungfu alapítójának, sőt a teaivás szokásának elterjedését is sokan az ő nevéhez kötik. A legenda szerint mikor elszendergett meditáció közben dühösen letépte szemhéjait, belőlük sarjadtak az első teacserjék, így a daruma babák szemei is nagyra nyitottak. Egy másik anekdota szerint a szerzetes addig ült meditációban, míg a lábai le nem váltak. Innen származik a japán daruma baba kedves alakja, amely lábatlan gömböcként ábrázolja Bódhidharmát.18 Ugyanakkor használati funkciója már a sintoizmushoz kapcsolható, és szerencsekérő, szerencsehozó figuraként használták, úgy hogy egyik szemét akkor festették meg, amikor kértek valamit.19 Ha a kérés teljesült, akkor a másik szemgolyót is megfestették. E tanulmány témájául választott daruma babák 17. századi elterjedése is ennek a sajátos összetett világképnek köszönhető, és a két vallás - a sintó és a buddhizmus - kapcsola15 FAJCSÁK Györgyi 2007 32. 16 A 6. században élt Darumát (Bódhidharmát) tartják a zen buddhizmus megalapítójának, aki az indiai buddhizmusban a 28. pátriárka, és a zen 1. pátriárkája. Daruma 520 körül érkezett Dél-Kina területére Indiából. Majd eljutott Japánba is, ahol szintén a zen japán alapítóját tisztelik benne. Lásd: Gáncs Nikolasz: Meire - Daruma szemei (http://terebess.hu/szorolapok/bod- hidharma.html). 17 MIKLÓS Pál 1994 77. 18 DOBOSY Antal 2005 76. 19 KAPITÁNY Gábor 2005 52. tát jól példázza. Elterjedése más buddhista országokban is ismert. Ázsia-szerte szerencsehozóként használják a bő termésre, választási kampányra, iskolai vizsgára, újévre és még sok egyébre vonatkozóan. Többnyire a darumadera nevű templomokban készítik őket. Feltehetően a Takasaki20 városában található Daruma-dera szentélyből erednek az első darabok, ahol Shinetsu szerzetes képet festett a meditáló Bodhidharmáról. Ezt a képet újévi talizmánként használták. Ma is itt készül a japán daruma babák kb. 80%-a. A darumák eredeti formájukat tekintve olyan bambuszvázra feszített, gömb alakú, piros papírmasé figurák, amelyek a zen buddhizmus indiai alapítóját, Bódhidharmát (japánul Bodai Daruma) ábrázolják, innen ered a név is. A modern daruma baba a hetvenes években terjedt el Japánban, és keljfeljancsi-szerű formájával hívta fel magára a figyelmet. A múzeum gyűjteményében két ilyen baba található. (7-8. kép)21 Japán-szerte sokféle alakjával találkozhatunk, ám alapvető külső jegyei mindig megegyeznek: se lába, se keze, de még a szeme is hiányzik. Ez utóbbit utólag rajzolják rá a figurára. Anyagukat tekintve gipszből és papírmaséból készülnek. Belül ki van súlyozva, ezért ha a babát fellökik, keljfeljancsi módjára mindig újra talpra áll. Ez azt szimbolizálja, hogy még ha el is bukik, utána talpra áll és eléri a célját. Ahogy a japán közmondás is mondja: „Ilyen az élet: hétszer lenn, nyolcszor fenn!" A daruma baba amellett, hogy a vallási élet, a közmondások világának mindennapos résztvevője, a politika világának közkedvelt alakja is. A japán gyerekek pedig nem farkasszemet, hanem „Daruma-szemet" néznek.22 A buddhista szent alakja az idők során fokozatosan popularizálódott, és végül játékbabává alakult át. Mára a daruma baba már a japán tömegkultúra szerves részévé vált, és számos babona lengi körül. Alkalmazták például himlő ellen. A japán hagyományos játékok emberábrázolása a történelem előtti 20 Lásd: térkép 21 84.1214.1. és 1215.1. leltári számokon szerepelnek az 1984-ben Saskiya Ishikawa Frankétól Kyotoból származó keljfeljancsi darumák (6-7. kép). Méretüket tekintve 17 és 13 cm magasak és átmérőjük 5,5 ill. 7 cm. Színük kék és narancs. 22 MECSI Beatrix 2013. e.a. 222
