Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása tudja vonni a kor itáliai és velencei valóságát- Bocaccióhoz hasonlóan. Straparola novelláiban is felvonul kora társadalma: parasztok, szerzetesek, halászok, kereskedők, katonák, jegyzők, iparosok, kurtizánok, jogászok, de a királyok és az előkelő földesurak is. Látta és tapasztalta az egyszerű nép, főleg a parasztság nehéz sorsát, szolgasorba süllyedését, tömeges elvándorlását, ám az újgazdagok fenn- héjázását is. A novellák mesés elemei mégsem ködösítik el az író humanista elkötelezettségét: a személyiség jogai, a boldogságkeresés szabadsága, az emberi értékek védelme, a nemeslelkűség dicsérete, a társadalomban tapasztalt visszásságok bírálata cseng ki számos elbeszéléséből. Általában igazságot is szolgáltat novelláiban, amikor a nem nemesi származású értelmiségiek kerekednek felül.23 Straparola népszerűsége felülmúlhatatlan volt korában, neve ma is közismert, ám a klasz- szikus olaszországi gyűjtemények rendszerint mellőzik, már egy-két emberöltő óta. „A finy- nyásságnak, mellyel legutóbb elutasítják, alighanem az a lesújtó vélemény az oka, melyet felőle, a »felületes« elbeszélőről és »romlott nyelvhasználatú« stilisztáról a modern olasz irodalomtörténetírás atyja, De Sanctis nyilvánított, persze nem ok nélkül s nyilván helyesen. De nem volt ok nélkül az sem, hogy a népszerűség oly sokáig tüntette ki, hogy történetei áthatották világszerte még a gyermek- irodalmat is, hogy akadt Straparola-motívum, melynek Goethe (Guthmann ind Gutweib), s akadt, melynek Mikszáth (Okos Nástya) látta hasznát. Igazságot, itáliai igazságot tenni Straparola pőrében nem vagyunk illetékesek- de arra sem, hogy magunkévá tegyük kései honfitársai nyilván jogos szigorát, s egészen lemondjunk róla annak az elbeszélői koszorúnak hazai bemutatásakor, melynek a világ előtt századok óta része" - olvashatjuk Rónai Mihály András gondolatait.24 Straparola novelláit ismerte a francia Charles Perrault (1628-1703), Moliere (1622-1673) és az angol William Shakespeare (1564—1616), valamint a német Wilhelm Grimm (1786-1859) is. Colin John Dunlop (kb. 1785-1842) skót történész szerint Straparola 23 HERCZEG Gyula 1992 673-674. 24 RÓNA Mihály András 1999 317-318. és idézi: DE SANTIS, Francesco 19051. kötet, 441. vezette vissza az irodalmi mese európai utóéletét.25 Magyar fordításban e gyűjteményből eddig csupán néhány novella látott napvilágot, különféle gyűjteményes kötetekben.26 Straparola Madonna Modesta27 című novellája - Boccaccio Dekameronjának elbeszéléseihez hasonlóan - a reneszánsz ember28 sajátos életérzését, gondolkodásmódját tükrözi. A novella hősnője ugyan a 'Szemérmetes asszony' nevet viseli - így emlegetik őt a tosz- kán város lakói -, de ez az ironikus kifejezés valójában éppen ellenkező értelmet rejt magában, a rejtett értelmet finom gúnnyal megcélozva. Hősnőnk tehát egy rossz erkölcsű, parázna asszony volt, aki „fölötébb szerelmes természetű volt, és folyton csak a szerelmeskedésen járt az esze". Pistoia férfi lakóit - fiatalt és öreget, szegényt és gazdagot - válogatás nélkül szerelemre csábította. Az asszony erről lett nevezetes városszerte - de „árujáért semmi egyebet nem kért, csak egy pár cipőt, annak rangjához illőt, akivel éppen szerelmeskedett". A nemesembertől bársonycipőt, a paraszttól vászonbocskort, a mesterembertől pedig bőrlábbelit. A reneszánsz gondolkodásmód29 szerint azonban ez az asszony nem a korabeli erkölcs ellen vét általában, hiszen a kor etikája szerint az élvezetek hajszolása és a hódítás önmagában még nem bűn, csak akkor, ha általa másnak ártanak vele. De nem is a hűség ellen vét, hiszen a férjének feltétlen hűséggel tartozó asszony középkori eszméje helyett itt már azzal az attitűddel találkozunk, ahol az asszonyi hűtlenség önmagában már nem tartozik a bűnök közé. Straparola hősnője a 14. századi spanyol monda hősének, a „veszedelmes csábító" s „a gyönyör határtalan élvezőinek képviselője", 25 HERCEG Gyula 1992 673-674. 26 ROBOZ Andor 1936 (1 novella), HONTI Rezső - KILÉ- NYI Mária 1942 (7 novella), RÓNAI Mihály András 1964 (1 novella), HERCZEG Gyula 1983 (13 novella) - ez utóbbi válogatásban szerepel a Madonna Modesta Csantavéri Júlia fordításában, a Szemérmetes asszony cipői címen. (HERCZEG Gyula 1992 673-674.), GULYÁS Judit 2008 317-330. 27 A magyar fordításból származó idézetek: HERCZEG Gyula 1983 II. kötet. 231-234. Műfordítás: Csantavéri Júlia. 28 HELLER Ágnes 1971 29 HELLER Ágnes 1971 165
