Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Bereznai Zsuzsanna klasszifikált szöveg első írásos változatai e kötetekben találhatók meg (a Piacevoli Notti hetvenhárom elbeszéléséből tizenhárom szöveg tartozik e kategóriába)."18 Egy amerikai germanista és irodalomtörténész, Ruth Bottigheimer nemrégiben megkérdőjelezte e mesegyűjteményben szereplő népmesék eredetiségét, az bizonygatva, hogy azok csupán Straparola írói fantáziájának szüleményei. Elképzelése szerint azoknak a tündérmeséknek a szerzője, melyekben a hős társadalmi felemelkedése csodával és házasság révén valósul meg - maga Straparola. Továbbá szerinte a Le Piacevoli Notti keletkezésének a történetét sem lehet megérteni, ha figyelmen hagyjuk a 16. századi Velence sajátos gazdasági-társadalmi arculatát. Tehát szerinte a kötetek kifejezetten városi - nem falusi és nem paraszti - olvasók számára készültek. Ruth Bottigheimer szerint Straparola új mesetípusa — melyet rise tales néven említ - igen jelentős hatást gyakorolt a későbbi európai mesegyűjtemények cselekményalakítási eljárásaira. Felfogása szerint az európai tündérmesék népi eredete nem más, mint mesterséges koncepció, mely ideológiai megfontolások hatására jött létre - a későbbiekben ez a történelmi tény elhomályosult, és kész tényként kezelték a szakemberek.19 Straparola Le Piacevoli Notti című novellagyűjteménye (1550-1553) Velencében jelent meg két kötetben, s a 16. században huszonötször adták ki. 1556 után a tridenti zsinat szellemében a kiadások már nem tartalmaztak minden korábbi novellát, ám mindezek ellenére a mű 1605-ben indexre került. A novellákat itt is egy önálló történet fogja össze keretként. A farsangi karnevál idején Ottavio Maria Sforza, Lodi város püspöke egy pompás palotát bérel Murano szigetén, ahol vele van leánya, Lucrezia is, művelt társasággal, köztük van Bembo is. Mivel farsang ideje van, Lucrezia azt javasolja: a kíséretéhez tartozó öt leány esténként a tánc után meséljen el egy novellát, s adjon fel találós kérdéseket. A gyűjtemény második könyvét a szerző előszava nyitja meg, melyet 1553. szeptember elsején keltezi - ez az író egyetlen dátummal ellátott dokumentuma. A társaság a második részben további hét éjszakán át újabb és újabb történeteket hallgat végig. A befejező, tizenharmadik éjszakán az úrnő és a társaság tagjai tizenhárom novellát mondanak el. így hetvenöt novellát és hetvennégy találós kérdést tartalmaz a kétkötetes gyűjtemény.20 A novellák egy része Girolamo Morlini latin író 16. századi nápolyi elbeszélőtől származik. De van közöttük olyan történet is, mely valóban megtörtént estet tartalmaz. Kiemelkedő jelentőségűek a Keletről származó, mesés elemeket magukban foglaló történetek, melyek egy része valódi népmese. Ezek egyik fő forrása a 2-3. századi Pancsatantra, az ősi szanszkrit nyelvű indiai mesegyűjtemény volt, melyet a reneszánsz Itáliában is ismertek egy 1270 körüli latin nyelvű fordítás révén. Ez is keretes szerkezetű gyűjtemény, a keretelbeszélésben egy papra az a feladat hárult, hogy három ostoba királyfit kellett megtanítania az uralkodás tudományára - olyan tanmesék segítségével, melyek valójában állatmesék voltak. Ezen kívül ősi ind-tibeti mondákat, afgán népmeséket és Az ezeregyéjszaka meséit is felhasználta a szerző a novellagyűjtemény írásakor.21 A kora középkori arab és perzsa mesemondó hagyományra visszavezethető Ezeregyéjszaka valóságos mesefolyam - a meséket ugyancsak kerettörténet fogja össze. Nem véletlenül használta fel Straparola oly nagy számban a keleti mesemondó hagyomány alkotásait, hiszen Velence földrajzi helyzete és a világkereskedelemben betöltött szerepe révén jobban kapcsolódott a keleti világhoz, mint Toszkána - a széleskörű kereskedelem révén a társadalom is nyitottabb volt. S a természetes módon többnyelvű, a szájhagyományozáson alapuló társadalomban mindennapos jelenség volt a mesemondás, a távoli tájakról érkező emberek egymás iránti kíváncsisága. Velence nemcsak a világkereskedelem központja volt, rengeteg külföldi látogatót vonzott. A Szentföldre tengeri úton elzarándokolni igyekvő európaiak általában már egy hónappal hajójuk indulása előtt Velencébe érkeztek, hogy felkeressék a város templomaiban őrzött ereklyéket.22 Straparola a mesés vagy mulattató, a kétértelműségektől sem mentes történetekbe is be 18 GULYÁS Judit 2006114. 19 GULYÁS Judit 2006114-115. 20 HERCZEG Gyula 1992 673-674. 21 HERCZEG Gyula 1992 673-674. 22 LE GOFF, Jaques 2008 244. 164
