Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti polgári háztartás a 20. század elején
Bereznai Zsuzsanna fényesre kellett kefélni. A pléhből készült szegélyekről a rárakódott szennyeződést „dörzs- vászonnal" kellett eltávolítani, azaz „smirglizni" kellett. A tűzhely réz gombjait és a réz edényeket „sidollal" tisztították fényesre. A nyújtódeszkát, a sodrófát, a fakanalakat, a tésztaszaggatót, az asztalt, a padot, a „hokkerlit" - tehát minden fából készült eszközt és bútort lúggal súrolták le. Az ehhez szükséges lúgot fahamuból áztatták ki, amely igen erős maró hatású anyag volt. A cselédlány mellett a lányok is részt vettek a pénteki konyhatakarításban, akik az egyhangú és fárasztó munkát énekszóval próbálták elviselhetőbbé tenni: szép magyar nótával buzdították magukat a kitartó munkára, a takarítás végeztével pedig „oly szívet nyugtató kellemes érzés" töltötte el mindnyájukat. Minden ragyogott és csillogott a tisztaságtól, és a száradó fa holmi, a frissen súrolt nedves konyhakő tiszta illata terjengett a levegőben. A nagy ebédlőszőnyeg tisztántartása a leányok feladata volt: „Oh, hányszor térdeltem ezt körül, mert a takarításnál, amikor kézi seprővel lesepertem a port a szőnyegről, köröskörül fel kellett hajtani a szélét, és letérdelve, kézzel padló-ronggyal körültörölni a lakk padlót. Ez takarítási rend volt. Minden szobában így térdelt a cseléd, és én is, ha takarítanom kellett." A pészách, a kovásztalan kenyér ünnepe előtti nagytakarítást négy-öt nappal megelőzően végezték el a nők. „Csütörtökre ki kellett takarítani az egész lakást. A kenyeret, a tésztát, a lisztet mind ki kellett dobni. Nem lehet se liszt, se kovászos sütet a háznál. Ezt be kell tartani! Akkor még csütörtökön toliseprűvel végigjártak, és jelképesen összeseperték a morzsákat." A sütés és főzés4 A kóser konyha A zsidó vallás étkezési előírásainak megfelelő kóser hús biztosítása a hitközség feladata volt. A zsinagóga mellett működött a metsző, a sakter, ahová maghatározott napon a cselédlány vagy a leányok elvitték a vágatni való tyúkot, kakast, kacsát vagy libát. A levágott baromfit a sakter a falra felakasztva kivéreztet- te, majd haza lehetett vinni. A kóserság követelményének megfelelő marhahúst viszonylag ritkán fogyasztott a család, ám (pikkelyes) halféleség hetente került az asztalra. A sertéshús fogyasztása nem volt megengedett, azonban az I. világháború idején rákényszerültek. A háború negyedik évében Kecskeméten már egyáltalán nem lehetett húshoz hozzájutni. Ekkor a kecskeméti konzervgyár tisztvi- selőjeként, német levelezőként dolgozó Kircz lány igényelhetett, és a gyár közvetítésével vásárolhatott egy malacot, amelyet azután titokban hizlaltak fel. A malac egy alkalommal kiszabadult fogságából, és éppen a rabbi udvarába tévedt be - ahonnan a lányok kukorica csörgetésével tudták csak kicsalogatni. Az anya a disznó leölését és húsának elfogyasztását bűnös dolognak tartotta, meg volt győződve arról, hogy büntetésük nem marad el. A böllér olyan termékeket állított elő, amelyeket ők korábban soha nem ízleltek, ám a vérrel készült ételt csak a cselédlány fogyasztotta el. Az apa felvilágosult ember volt, ő úgy vélte, hogy a megváltozott élethelyzetben az embernek alkalmazkodnia kell a körülményekhez - a túlélés érdekében.5 A húsfogyasztásra vonatkozó előírások mellett a kóser konyha további fontos szabálya a tej és a hús különálló kezelése. Ennek megfelelően a tárolás, a sütés és főzés, a mosogatás és a törölgetés is eltérő eszközöket kívánt. A pészáchi edényeket egy külön ládában tartották a padláson az esztendő folyamán. A háztartásban felhasznált tej és tejtermékek nem az egyház által ellenőrzött forrásból származtak, hanem a piacon és a boltban vásárolták meg, illetve a juhtúrót Liptóról hozatták. A húsos és tejes ételekkel egyaránt párosítható alapanyagokat is számon tartották a konyhában: a hal, a tojás, a zöldség és a gyümölcs tartozik a tejjel és hússal egyaránt fogyasztható alapanyagok közé. Az edények kóserítása a vízzel való kiforralással történt. A hús kóserítására a kóser vágás után a húsban még benne maradt vér eltávolítása miatt volt szükség. A háziasszony igen hosszadalmas és precíz munkával végezte el ezt a munkát. A saktertől 4 BEREZNAI Zsuzsanna 1995 91-98. és saját gyűjtések: 1984-1990. (Vasné Kircz Olga). 5 Ezt a történetet Kircz Olga megírta visszaemlékezésében. Közölve: VASNÉ KIRCZ Olga 201019-20. 154
