Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti polgári háztartás a 20. század elején

Bereznai Zsuzsanna kékén soha nem lehetett egy ott felejtett cipő, a széktámlán zakó vagy kötény - és a lakás más szobáiban sem. „Ez a rendszeretet szokásunk­ká vált, és megmaradt a mai napig." A szoba másik fala közepén állt a bársony dívány. A bambusznád szervírozó asztal az ablak mel­letti sarokban volt, rajta mintás cseréptálca. Az ablakokat a kétoldali „szövetszárny" kere­tezte. A mennyezetről lámpa lógott az asztal fölé, három karját lánc tartotta a „plafonon". „A karok alul mintás porcelán petróleum tar­tót ölelnek, de ebből már nem lámpabél emel­kedik ki, hanem a hosszú magas lámpaüveg helyén, úgy nevezték, »harisnyás cilinder« dí­szelgett. Ez a harisnyaszerű bevonat szívta fel a petróleumot, ami izzani kezdett, ha gyufával meggyújtották." A két ablak között, a szoba főfalán hatalmas arany keretben családi kép volt, amely a nagyapa hetvenedik születés­napjára összegyűlt és hazalátogató gyerme­keit ábrázolja az összes unokával. Egy másik nagy méterű, barna rámában pedig a családfő első felesége, Ipper Irén, a másik falon pedig az apai nagyapa képe. Az ebédlő kétszárnyú, csipkefüggönnyel ellátott ajtaján túl a hálószoba volt. Volt benne két nagy, barna magas támlás ágy tollpárnák- kal és dunyhával egyenesre ágyazva, fiókos éjjeli szekrénnyel, amelynek alsó részében ci­pőket tartottak és a gyermekeknek szükséges „bilit". Az ágy végénél egy „sezlony" volt, nappali használatra, éjjel pedig az ötéves kis­lány aludt rajta. Az nagyágy a szülők hálóhe­lye volt, mellette oldalt volt egy kiságy a legki­sebb, hároméves gyermek részére. Egy másik lány a „nagyszoba" díványán, két nővér pe­dig egy különálló udvari szobában aludt. A hálószoba, a „nagy aranyrámás szoba" sarká­ban volt egy „toilette asztal", fölötte tükörrel. Kefék, fésűk, „sűrűfésű", púder, beretva. A lecsukható „vaskasztli" fedele alatt porcelán mosdótál volt kancsóval, „szájpohár", fogkefe és szappan. Alsó részében a gyermekek fehér­neműi és egyéb apró holmi volt. A szekrény és a „mosdó" közötti sarokban voltak a gyer­mekek játékai. Nem volt sok játék, ám minden lánynak volt egy „alvós babája". A hálószobá­ban állt még két hatalmas - egy fehérneműs és egy ruhás - szekrény. Az udvari szobában az ágyak és szekrény mellett volt egy nagy, rézpántos, súlyos zá­rás, vörös fenyőből készült „stafírung láda", amelyben az anya a stafírungját hozta Kecs­kemétre. Ebben tartották nyáron a télikabá­tokat, télen pedig különféle tisztára mosott nyári holmikat. Az anya a következő stafí- rungot kapta szüleitől: négy-öt váltás ágyhu­zat, díszágy, azaz „csipkéságy", egy tizenkét személyes damaszt abrosz, hat-tíz kisebb ab­rosz, hatszemélyes uzsonnaabrosz a kávéhoz (sárga és rózsaszín), törölközők, konyhatörlők (kétféle színben), hálóing, hálókabát (vászon­ból volt, hosszú ujjú, fodros, hímzett), nyitott nadrág (vászonból volt, elöl szalaggal zárult, hátul nyitott), fehér kendő (a konyhára), kö­tény, szalvéták (ötvenszer ötven és hatvanszor hatvan centiméter nagyságúak), kézimunka futók az abrosz közepére. Egy asztal állt még az udvari szobában két székkel a kertre néző ablak alatt. A „hosz- szú szoba" hátsó része már nem volt „súrolt padlós, csak köves". Az apa íróasztala és a „kopír prése" állt ott: a préslapok vastag, se- lyempapírlapos könyvet tartottak. „A könyv selyempapír lapját itatós alátéttel, szivaccsal végig nedvesítette, és a lap visszáján erre rá­helyezte a tintával, kézzel megírt levelet. A könyvet összecsukta, és beletette a présbe ösz- szenyomás céljából. Egy perc után kiemelte, a levelet kivette a nedves lapról, és az eredeti jobb oldalon megmaradt az írás pozitív má­solata." Az egyik sarokban mosdóállvány ál­lott, törölközővel, kancsóval. Még egy kisebb könyvállvány is volt itt, rajta egy sorozat le­xikon, különféle szépirodalmi és tudományos művekkel. A HÁZTARTÁSVEZETÉS RENDJE3 Kircz Olga így jellemezte édesanyját mint háziasszonyt: „Gondos, pontos, beosztó, in­kább haladó szellemű. A házban rendet, tisz­taságot tartó és ezt a környezetétől következe­tesen megkövetelő. Csak élete végén beteges­kedett, sosem láttuk ágyban feküdni betegség 3 Egy zsidó család győri, mosoni majd budapesti háztartá­sáról a 19. században: KÖRNER András 2005. A kiskun­félegyházi zsidó polgári háztartásvezetés rendjéről az 1940-50-es évekre emlékezve: BEREZNAI Zsuzsanna - MÉSZÁROS Márta 2010 283-285. Kecskeméten könyv is megjelent a zsidó háziasszony feladatait számba véve: ADLER Aladárné 1935. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom