Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti polgári háztartás a 20. század elején
Bereznai Zsuzsanna kékén soha nem lehetett egy ott felejtett cipő, a széktámlán zakó vagy kötény - és a lakás más szobáiban sem. „Ez a rendszeretet szokásunkká vált, és megmaradt a mai napig." A szoba másik fala közepén állt a bársony dívány. A bambusznád szervírozó asztal az ablak melletti sarokban volt, rajta mintás cseréptálca. Az ablakokat a kétoldali „szövetszárny" keretezte. A mennyezetről lámpa lógott az asztal fölé, három karját lánc tartotta a „plafonon". „A karok alul mintás porcelán petróleum tartót ölelnek, de ebből már nem lámpabél emelkedik ki, hanem a hosszú magas lámpaüveg helyén, úgy nevezték, »harisnyás cilinder« díszelgett. Ez a harisnyaszerű bevonat szívta fel a petróleumot, ami izzani kezdett, ha gyufával meggyújtották." A két ablak között, a szoba főfalán hatalmas arany keretben családi kép volt, amely a nagyapa hetvenedik születésnapjára összegyűlt és hazalátogató gyermekeit ábrázolja az összes unokával. Egy másik nagy méterű, barna rámában pedig a családfő első felesége, Ipper Irén, a másik falon pedig az apai nagyapa képe. Az ebédlő kétszárnyú, csipkefüggönnyel ellátott ajtaján túl a hálószoba volt. Volt benne két nagy, barna magas támlás ágy tollpárnák- kal és dunyhával egyenesre ágyazva, fiókos éjjeli szekrénnyel, amelynek alsó részében cipőket tartottak és a gyermekeknek szükséges „bilit". Az ágy végénél egy „sezlony" volt, nappali használatra, éjjel pedig az ötéves kislány aludt rajta. Az nagyágy a szülők hálóhelye volt, mellette oldalt volt egy kiságy a legkisebb, hároméves gyermek részére. Egy másik lány a „nagyszoba" díványán, két nővér pedig egy különálló udvari szobában aludt. A hálószoba, a „nagy aranyrámás szoba" sarkában volt egy „toilette asztal", fölötte tükörrel. Kefék, fésűk, „sűrűfésű", púder, beretva. A lecsukható „vaskasztli" fedele alatt porcelán mosdótál volt kancsóval, „szájpohár", fogkefe és szappan. Alsó részében a gyermekek fehérneműi és egyéb apró holmi volt. A szekrény és a „mosdó" közötti sarokban voltak a gyermekek játékai. Nem volt sok játék, ám minden lánynak volt egy „alvós babája". A hálószobában állt még két hatalmas - egy fehérneműs és egy ruhás - szekrény. Az udvari szobában az ágyak és szekrény mellett volt egy nagy, rézpántos, súlyos zárás, vörös fenyőből készült „stafírung láda", amelyben az anya a stafírungját hozta Kecskemétre. Ebben tartották nyáron a télikabátokat, télen pedig különféle tisztára mosott nyári holmikat. Az anya a következő stafí- rungot kapta szüleitől: négy-öt váltás ágyhuzat, díszágy, azaz „csipkéságy", egy tizenkét személyes damaszt abrosz, hat-tíz kisebb abrosz, hatszemélyes uzsonnaabrosz a kávéhoz (sárga és rózsaszín), törölközők, konyhatörlők (kétféle színben), hálóing, hálókabát (vászonból volt, hosszú ujjú, fodros, hímzett), nyitott nadrág (vászonból volt, elöl szalaggal zárult, hátul nyitott), fehér kendő (a konyhára), kötény, szalvéták (ötvenszer ötven és hatvanszor hatvan centiméter nagyságúak), kézimunka futók az abrosz közepére. Egy asztal állt még az udvari szobában két székkel a kertre néző ablak alatt. A „hosz- szú szoba" hátsó része már nem volt „súrolt padlós, csak köves". Az apa íróasztala és a „kopír prése" állt ott: a préslapok vastag, se- lyempapírlapos könyvet tartottak. „A könyv selyempapír lapját itatós alátéttel, szivaccsal végig nedvesítette, és a lap visszáján erre ráhelyezte a tintával, kézzel megírt levelet. A könyvet összecsukta, és beletette a présbe ösz- szenyomás céljából. Egy perc után kiemelte, a levelet kivette a nedves lapról, és az eredeti jobb oldalon megmaradt az írás pozitív másolata." Az egyik sarokban mosdóállvány állott, törölközővel, kancsóval. Még egy kisebb könyvállvány is volt itt, rajta egy sorozat lexikon, különféle szépirodalmi és tudományos művekkel. A HÁZTARTÁSVEZETÉS RENDJE3 Kircz Olga így jellemezte édesanyját mint háziasszonyt: „Gondos, pontos, beosztó, inkább haladó szellemű. A házban rendet, tisztaságot tartó és ezt a környezetétől következetesen megkövetelő. Csak élete végén betegeskedett, sosem láttuk ágyban feküdni betegség 3 Egy zsidó család győri, mosoni majd budapesti háztartásáról a 19. században: KÖRNER András 2005. A kiskunfélegyházi zsidó polgári háztartásvezetés rendjéről az 1940-50-es évekre emlékezve: BEREZNAI Zsuzsanna - MÉSZÁROS Márta 2010 283-285. Kecskeméten könyv is megjelent a zsidó háziasszony feladatait számba véve: ADLER Aladárné 1935. 150