Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)

Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Egy kecskeméti polgári háztartás a 20. század elején

Cumania 27. Bereznai Zsuzsanna EGY KECSKEMÉTI POLGÁRI HÁZTARTÁS A 20. SZÁZAD ELEJÉN (KIRCZ FÜLÖPNÉ KOHN TERÉZ HÁZTARTÁSA 1900-1920) Tanulmányunkban a kecskeméti Kircz Fü- löpné Kohn Teréz háztartását mutatjuk be az 1900-1920 közötti időszakban - leányának, Kircz Olgának kéziratos feljegyzései1 és az 1984-1989 között végzett néprajzi gyűjtéseim alapján. A neológ zsidó vallású kecskeméti Kircz család nem tartozott a város vagyonos polgár­ságához, valójában igen szerény körülmények között éltek. Az apa, Kircz Fülöp (Pinkus) 1861-ben a Poprád melletti Csorbán született, majd a szomszédos Vázsecre költözött, ahol a Kassán Kircz Viktor vezetésével működő, jelentősnek mondható épületfa- és fakitermelő cég tagja­ként működött. A cég építőanyagként vagy bútorgyártáshoz felhasznált tutajozott fenyő szálfával kereskedett. Emellett Kircz Fülöp az Északi- és a Déli-Kárpátokban, Erdélyben a gőzfűrész ágazat fakitermelését vezette. 1895- ben elvette feleségül az előkelő zólyomi Ipper család Irene nevű leányát, aki néhány évi há­zasság után meghalt - két kicsi leánygyerme­ket hagyott maga után: Idát és Ilonát. Majd 1900-ban újra nősült Rózsahegyről, Kohn Teréz postamesternővel kötött házasságot, akinek apja könyvkötő és nyomdatulajdonos volt. A házasságkötés után rögtön Kecskemét­re költözött a családjával. Azért választották ezt a várost, mert Kohn Teréz édesanyjának jómódú bátyja élt itt, aki jó szívvel ajánlotta nekik a várost. Ahogy Kircz Olga fogalmaz: „A család életnívójának emelése, a gyermekek megfelelő neveltetése igényelte, hogy város­ban éljenek". Itt a második házasságából még három leánygyermek született: Mariska, Olga és Alice. Kecskeméten az apa teherfuvarozó­ként dolgozott két kocsissal, lófogatával bú­torszállításra specializálódott. A LAKÓHÁZ2 A család nem rendelkezett saját tulajdo­nú ingatlannal, bérelt házban laktak ebben az időszakban - Kecskemétre való költözésükkor először néhány évig a Kaszap utcán, majd a Rákóczi úton. A Rákóczi út akkoriban a város második legnagyobb utcája volt, amely a városközpon­tot és a vasútállomást kötötte össze. A lakó­ház homlokzatán kék cégtábla hirdette: „Kircz Fülöp bútorszállító". A fogatos fuvarozó egy nagyobb és egy kisebb lovas kocsival és két kocsissal dolgozott. Ha a lófogatok a város­ban voltak, a nagykapu tolórúddal volt bere- kesztve. A kiskaput nappal nem volt bezárva, hogy bárki bemehessen, ám éjszakára kulccsal zárták. A házhoz hosszú, tágas udvar tartozott, amelynek első rész le volt kövezve, a hátsó részén csak döngölt föld feketéllett, ahol a te­herkocsik és a targoncák álltak. A hátsó udvar a gyermekek játszótere is volt egyben: télen kokszos nyeles lapáton szánkáztak, nyáron pedig kóclabdával és „nokkerliszaggatóval" teniszeztek. Az udvar végében egy nagy fa szín állt. A színben tárolták a tüzeléshez szükséges kokszot, fát, szecskavágó-gépet és a nagy ládát, amelyben a bútorszállításhoz szükséges párnák voltak. Itt volt Morzsa ku­tya birodalma is. A polcokon petróleumot, hamulúgot, súrolóhomokot, kocsikenőcsöt tartottak. A szín mögött a szomszéd ház öt méter magas tűzfala emelkedett. A két épület között csak egy keskeny sáv húzódott, néhány ecetfával - semmire nem volt használható, ám a gyermekek számára jó szolgálatot tett: ide bújtak, ha csíny tevés miatt el akarták kerülni a szülői számonkérést. 1 A Kircz család családi krónikája és Kircz Olga kéz­iratos visszaemlékezései a Kecskeméti Katona József Múzeum Történeti Adattárában találhatók. 2 A lakóház leírása az 1910-es állapotot tartalmazza, az 1911. évi földrengés után átépítették. 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom