Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban

Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban vezetett, hogy a „parasztlakodalom moderni­zált változatában, de máig is virul".29 A szerző lényegében egy alapvető kulturális antropoló­giai gondolatot fogalmaz meg: „Amelyik szo­kásunk nem haladt a korral, annak helyét má­sutt tovább fejlődött és korszerűvé vált szokás foglalhatja el." 30 Az 1990-es évek rendszer- váltása és az azzal járó politikai-gazdasági- kulturális folyamatok nem várt eredményt hoztak: az évtized közepétől egyre több és egyre fiatalabb vőfélyek kezdtek el működ­ni, akik nemcsak régebbi szokásokat őriznek, de új hagyományt is teremtenek.31 Ezzel ter­mészetszerűleg együtt járt a divatosnak nem minősülő egyes korábbi mozzanatok elhagyá­sa, de sokszor azok modernizálása, valamint nagyon sok újdonság és innováció is. Éppen ezért a mai vőfélyek közül sokan már inkább moderátornak, esküvőszervezőnek vagy ce­remóniamesternek szeretik magukat hívni.32 A 21. századi lakodalmakban olyan „korsze­rű" mozzanatokat figyelhetünk meg, mint például a galambröptetés, limuzin vagy négy­lovas menyasszonyi hintó, táncházi zenekar, városiak részére tartott „falusias" esküvő, re­pülőgép/helikopter műsor, tűzijáték, interne­ten szerzett új játékok (pl. kvízjáték, lufiposta). Ezek és még sok más kitalált hagyomány ko­rábban elképzelhetetlen vagy megvalósítha­tatlan volt.33 Természetesen több szinten és módon ér­demes vizsgálni a magyar vőfélyversek és a vőfélyek működésének elmúlt kétszáz éves kapcsolatát. így elengedhetetlen az alföldi etnikai csoportok valamint a szomszédos országok hasonló szokásaival s szövegei­vel való egybevetés. Ez nyilvánvalóan meg­haladja e tanulmány kereteit, ám egypár példával szeretném szemléltetni a kutatási irányvonalakat és lehetséges kitörési ponto­29 Györgyi Erzsébet 1992 623. 30 Györgyi Erzsébet 1992 625. 31 Novák László - Újváry Zoltán 1983. 32 A számtalan internetes honlap és hirdetés erről min­denkit meggyőzhet (pl. vofely.lap.hu; vagy www.vo- felycentrum.hu). 33 A kitalált hagyomány természetesen a történészek Eric Hobsbawm és Terence Ranger sikerkönyvének elméleti kerete, Id. Hobsbawm, E. - T. Ranger 1983. Ezt az elképzelést Magyarországra - tudomásom szerint - egy tanulmánykötet hozta be, ld. Hofer Tamás - Niedermüller Péter 1987. Jóval későbbi magyar kitalált hagyományokról ld. Kovács Ákos 2006 kát. Az interetnikus hatások természetesen mindenütt jelen voltak és vannak, ahol több nemzetiség él egymás mellett vagy egymás közelében. Számolnunk kell azonban a nép­csoportokon belüli eltérésekkel és a válto­zatok fontosságával is. Varga Anna korai és fontos - bár igencsak elhanyagolt - munkája jól megvilágítja a második világháború előtti dunántúli magyar (Kölesd) és sváb (Kistor­más) együttlét hatását a vőfélyek szerepében és a lakodalmi szokások kölcsönös átvételé­ben.34 A Duna-Tisza közén felgyűjtött sváb lakodalmi szokásokban is találunk vőfélyek­re vonatkozó adatokat. Nemesnádudvar és Császártöltés jellegzetessége a vőfély nélküli lakodalom, illetve ez utóbbi településen csak az 1980-as évektől vált ismertté; ugyanak­kor Hajós és Harta esetében fontos szerepet kapott a vőfély a lakodalmi szokásokban.35 Itt a vőfélyek által mondott versek ismertek voltak (ilyen volt például a menyasszony kibúcsúzásakor és az esküvőre induláskor mondott szöveg, amit viszont a menyasz- szony barátnője mondott). A csávolyi bunye- vácok körében a vőfély (csaus) - hasonlóan a magyar vőfélyekhez - verses mondókákkal színesítette az esküvő és lakodalom esemé­nyeit.36 A dusnoki ráchorvát vőfélyversekkel kapcsolatosan kiderült az, hogy az ételek be­hozatalánál mondott versek magyar átvétel útján kerültek be a szokásrendbe.37 Az al­földi szlovákok első (svác), illetve második vőfélyének (druzba) szerepe ismert a rituális mozzanatokban és az ételek köszöntésében.38 Ám a nyírségi (tirpák) 20. századi hagyo­mányos lakodalomban jórészt a magyarból kerültek át a vőfélyversek.39 Mindezek azt bizonyítják, hogy a vőfély általános ismert rí­tusvezető egyéniség a lakodalmi szokásrend­ben, távolabbi lengyel, német, de angol, skót, sőt ír párhuzamok is megerősítik a szokás európai elterjedését.40 34 Varga Anna 1940 35 Bereznai Zsuzsanna 2005 219-227. 36 Mándics Mihály 1986 37 Bereznai Zsuzsanna 2010 351. 38 Krupa András 1983 246. 39 Márkus Mihály 1943186-188. 40 A divatos angol nyelvű best man versköltészet (toast) sok internetes honlapon megtalálható (pl.: http:// www.thebestmanspeech.com). A kurrens németorszá­gi területeken ismét divatba jött az ünnepélyes vőfély­217

Next

/
Oldalképek
Tartalom