Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Knipl István Kora középkor (Árpád-kor) (972-1301) A magyar honfoglalást követően az éghajlat meleg maradt, de mérsékelten szárazzá, kedvezőbbé vált. A középkori éghajlati optimum (viking optimum) a 9. századtól egészen a 13-14. század fordulójáig tartott, majd egy a 19. század közepéig tartó folyamatos lehűlés - a kis jégkorszak - vette kezdetét.181 Az éghajlati optimum idején kevert tölgyesek és gyertyános-tölgyesek terjedtek el a vizsgált területen. A magaspart területén erőteljes emberi hatás alatt álló, kiterjedt, gyomokkal és kultúrnövényekkel, gyertyános-tölgyes foltokkal kevert erdőssztyepp rekonstruálható.182 Az erdősülés magas fokát az emberi tevékenység (irtásos földművelés) sem tudta ebben a korszakban még jelentősen befolyásolni, mivel a földművelés alá vont területek 8-10 év alatt kimerültek, és a terület parlagon hagyása után az viszonylag gyorsan újraerdősödött.183 A Duna-Tisza közének egy részét I. Endre király a tihanyi apátságnak ajándékozta (1055.), mely birtok 1211-ben készült felmérése során a következőket állapították meg: „méta, in qua est pinus,...Feneues, ...in aha estpinus"m Az erdős területek IV. László korában is számottevő jelentőségűek voltak. Erre utal a kunok számára kiadott adomány le vél is: „adván és adományozván nekik [...] úgy mint erdőkkel, rétekkel, halastavakkal [...] és sűrű erdőkkel bővelkednek."185 A korábbiakhoz képest az ember és környezetének kapcsolata megváltozott, a középkorban kialakult földművelési technikák (ugaroltatás, erdő- és legelőgazdálkodás, mezsgye) hatására az élővilág mozaikossága, változatossága fennmaradt és stabilizálódott.186 A hajósi láp területén bekövetkező változások erőteljes emberi beavatkozást bizonyítanak. Valószínűsíthető, hogy a magyar honfoglalást követően 1-2 hektár kiterjedésű, mintegy 1,5 méter mély halastavat alakítottak ki a láp területén. A halastó egészen a XVI. századig, a török hódítás és megszállás idejéig fennállt.187 181 Rácz Lajos 2011 55-57. 182 Knipl István - Sümegi Pál 2011 52. 185 Belényesi Márta 1954 392. 181 Györffy György 1987 323. 185 Kaán Károly 193915-16. 186 Sümegi Pál 2003 210. 187 Knipl István - Sümegi Pál 2011 52. A honfoglaló magyarság betelepülésével lezárult a népvándorlás kor mozgalmas időszaka. Hajós területén jelenleg nem ismerünk a honfoglaló magyarsághoz köthető emlékanyagot. A környező településeken néhány lelőhelyen sikerült dokumentálni a honfoglalás kori népesség megtelepedését.188 A központi hatalom megszilárdulásával, majd a magyar királyság létrejöttével kialakult a Kárpát-medence középkori politikai és települési (királyi, egyházi központok) rendszere. A középkor időszakában Kalocsa területe a második érseki székhellyel - így a mai hajósi határ is - Fejér vármegye része volt. A megye Dunán inneni részének legnagyobb és meghatározó települése Kalocsa volt, mely az Árpádok egyik korai családi központja lehetett.189 A környék legnagyobb birtokosai a kalocsai érsek, a kalocsai káptalan és a szekszárdi apátság voltak. Ugyanekkor Kalocsa környékén Halom (Homokmégy) és Nádudvar (Nemesnádudvar) településeken királyikirálynéi udvarhelyek is voltak.190 Nádudvar és Halom 2.191 települések mellett minden bizonnyal a mai Hajós falu területe is az egykori Fejér megye határterülete lehetett. A korábban nomád-félnomád életmódot folytató magyarság életmódja lassú változáson ment keresztül, melynek hatására kialakultak a hosszabb-rövidebb ideig élő települések. A településeken a már állandó építményeken (félig fölbe ásott házak, boronaházak, kemencék) kívül minden bizonnyal megtalálhatók voltak a korábbi életmódra utaló és a félnomád életmódra igen jellemző sátrak is.192 A 12. századra a települési rendszer megszilárdult,193 és kialakult az általában 2-10 háztartásból álló, viszonylag kisméretű, szórt szerkezetű települések rendszere.194 A településrendszer jellemző tagja a nagyobb falutelepülések mellett a szintén szórt szerkezetű 2-3 épületből álló 188 Homokmégy: Homokmégy-Halom, temető; Homok- mégy-Székes 10-11. századi temető Gallina Zsolt 1998 85-90.; Kecel: Lehóczky János tanyája és Vádéi- dűlő honfoglaló temetők, 9-11. századi leletanyag további 6 lelőhelyen Biczó Piroska 1984 28-29., 62. 189 Györffy György 1987 325. 190 Györffy György 1987 330. 191 Györffy György 1987 332. 192 Wolf Mária 2003 327. 193 Bálint Mariann - Laszlovszky József - Romhányi Beatrix - Sabján Tibor - Takács Miklós 2003 385. 194 Maksay Ferenc 1971 20
