Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája szórványtelepülés.195 A falvak és szórványtelepülések (szállások) egy minden korábbinál sűrűbb településhálózatot alkottak.196 A régészeti korok során először népesült be hosszú időre, nagyszámú lakossággal a homokvidék belső, magasparttól távol eső területe is.197 A vizsgált terület Árpád-kori történetére jellemző az írásos anyag teljes hiánya, így a kora középkori településszerkezetre csak a terepbejárás során előkerült anyag alapján következtethetünk. Mind a magaspart, mind a Sárköz területén jelentős számú, különböző méretű településsel számolhatunk.198 A falvak túlnyomó többsége valószínűleg nem a teljes Árpád-korban, hanem csak néhány emberöltő időtartamban létezett. A termőföldek kimerülése, a háborús időszak, esetleg a birtokszerkezet vagy birtokos változása esetén egyes falvak kiürültek, majd más helyszínen újjáépültek.199 A települések rendszerint az egykori medrek közelében, kiemelkedő dombhátakon, illetve a magaspart területén helyezkedtek el. Vizenyős helyeken, illetve a medrektől nagyobb távolságra - a korszakra jellemző módon200 - nem találtunk településnyomokat. A terepbejárás során igazán intenzív, nagyméretű falutelepülésnek mondható lelőhelyet nem figyeltünk meg. Az általunk vizsgált területen inkább laza szerkezetű falutelepüléseket és a szállások körébe tartozó telepjelenségeket tapasztaltunk.201 A 37 lelőhely szinte mindegyi195 Bálint Mariann - Laszlovszky József - Romhányi Beatrix - Sabján Tibor - Takács Miklós 2003 385. 196 Szabó István 1971 36-54. 197 Császártöltés-Középcsala területén elhelyezkedő lelőhelyek Knipl István 2004191-192. 198 A homokhátság belső, nagyrész növényzettel fedett (szőlők, gyümölcsösök, zártkertek) területének jelentős részét a jelenlegi terepbejárás alkalmával nem lehetett megvizsgálni, de minden bizonnyal a császártöltésihez hasonlóan a homokvidéken is megtalálhatjuk az Árpád-kori megtelepedés nyomait. 199 Gallina Zsolt 1998 95. 200 Szabó István 197114-35. 201 A korszak falusias településeit Jankovich Dénes besorolása alapján több típusra oszthatjuk. Falutelepülések: nagyméretű (100-200 x 800-900 m kiterjedésű) települések, melyek területén a leletanyag folyamatosan és intenzíven megtalálható. Laza szerkezetű falutelepülések: az előző típusnál kisebb kiterjedésűek, méretük 50-100 x 200-300 m. A leletanyag eloszlása, mennyisége nem egyenletes, gyakran egymástól 50-100 méterre található sűrűsödési pontokból áll. Az ilyen típusú települések területén gyakran csak Árpád-kori leletanyag kerül a felszínre. Szállások: kén viszonylag kis mennyiségű Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttünk.202 (4. térkép.) A lelőhelyek jelentős része három nagyobb tömbben található. Ez legszembetűnőbben a 47. lelőhely környezetében jelentkezik, ahol a lelőhelytől K-D-DK irányban, annak 1-1,5 kilométeres körzetében 11 Árpád-kori településnyomot figyeltünk meg.203 Hasonló (bár nem ennyire intenzív) lelőhely-sűrűsödést tapasztaltunk a 42. és 55. lelőhelyek környezetében is.204 A lelőhelyek ilyen jellegű sűrűsödése egy-egy laza szerkezetű nagyobb településre, esetleg több egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő településbokorra utalhat. 205 A három nagy települési tömbön kívüli területeken gyakorlatilag nem találtunk Árpád-kori megtelepedést. A területen több esetben (de még a három települési tömbhöz igen közel) feltehetően néhány házból álló, igen kisméretű, tanyaszerű településekre (szállások) utaló anyagot gyűjtöttünk össze.206 Igen szembetűnő, hogy bizonyos, korábbi korokban gyakran lakott területeken207 egyáltalán nem találtunk Árpád-kori megtelepedésre utaló nyomot. E hiánynak nagy valószínűséggel nem természeti okai lehettek, sokkal inkább település- esetleg birtokszerkezeti okokkal magyarázhatjuk. Mindhárom lelőhelytömbben megtalálható egy-egy kőből és téglából épített templom.208 A lelőhelyek elhelyezkedése szoros összefüggésben állhat ezekkel a templomos helyekkel, mivel a késő középkori templomoknak nagy valószínűséggel Árpád-kori előzménye is lehetett.209 Ebben az esetben a településnyomokat egy-egy korai templomos helyhez köthetjük, melyek minden bizonnyal jelentős mértékben befolyásolták a településhálózat kialakulását. Kisméretű (20-70 m átmérőjű) területen, településre, objektumcsoportra utaló leletkoncentráció. Jankovich Dénes 1985 283-292. 202 10., 18., 19., 20., 21., 22., 30., 31., 32., 34., 41., 42., 43., 44., 48., 55., 57., 66., 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87, 88., 89., 90., 91., 92., 93., 94., 98., 100., 109., 115., 120. lelőhelyek. 203 81., 82., 83., 84., 85., 86., 87,88., 90., 91., 93. lelőhelyek. 204 A 42. lelőhely környezetében négy az 55. lelőhely környezetében pedig öt településnyomot figyeltünk meg. 205 Gallina Zsolt 1998 95. 206 18., 19., 20., 21., 32., 34., 48., 89., 92., 96., 98. lelőhelyek. 207 A 47. lelőhelytől Ny-ra és É-ra elterülő a 42. lelőhelytől E-ra és ENy-ra, az 55. lelőhelytől pedig D-re elhelyezkedő területek teljesen üresek, (a korábbi korokban ugyanitt igen sok telepjelenséget tapasztaltunk). 208 42., 47, 55. lelőhelyek. 209 Az Árpád-kori előzmények meglétének bizonyítása - jelenleg - feltárások hiányában nem lehetséges. 21
