Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán térd külső oldalánál (Tiszavalk, 17. sír63) került elő a lándzsahegy, ami arra utal, hogy a nyelet a sírba helyezés előtt eltörték. A törés oka lehet rituális, vagy pusztán gyakorlati szempontú, vagyis a sírban való elhelyezést lehetővé tevő. Vaday Andrea a Kárpát-medencében előkerült anyag alapján három lándzsatípust különböztet meg,64 melyek közül az elsőbe sorolható a KKF.7/161. sír tárgya. Erre a típusra a lapos, középen futó borda nélküli lándzsacsúcs jellemző, melynek átmetszete inkább levél alakú, nem rombuszos. Ez a dobólándzsák típusa. A penge viszonylag széles, rövid, míg a köpü kör átmetszetű, s nagyjából hasonló hosszúságú, mint a hegy. Párhuzamaként65 megemlíthető a Hortobágy-Poroshát VI. sz. temető66 26. sírjából előkerült lándzsa, ill. a Csongrád-Kenderföldek 12. sírjából67 származó fegyver.68 A dobólándzsát gyalogos harcmodorban alkalmazták, germán vagy római hatásra már a Kr. u. 3. század folyamán megjelent a szarmata területeken. Ez a típus ritkán ugyan, de felbukkan még a késő szarmata- hunkori leletanyagban is.69 Üvegedény Az üvegedény nem túl gyakori, de egyre több helyen előkerülő - ám nagyrészt közületien - sírmelléklet. Került elő például Sándor- falva-Eperjes, Ivótavak 5. és 8. sírjából70 (halványzöld üvegpoharak), ill. Bugac-Pusztahá- za 1. sírjából71 (fehér színű). A KKF.Ad.2/147. sírból egy üvegpohár töredéke került napvilágra. Sajnos 90%-át a markológép megsemmisítette, csak vékony falú oldalából és enyhén kihajló, meg nem vastagodó pereméből maradt meg néhány darabka. Töredékessége miatt tipológiai besorolása nem lehetséges. 63 Garam Éva - Vaday Andrea 1990192. 64 Vaday Andrea 1989113. 65 További párhuzamai: Tiszavalk 17. sír (Garam Éva - Vaday Andrea 1990 192.), Endrőd - Kocsorhegy, 39. sír (Juhász Irén 1978 94. Abb. 12. - bár itt csak formai az egyezés, méretbeli különbségek viszont vannak) 66 Zoltai Lajos 1941193. Taf. X/29. 67 Párducz Mihály 1959 Taf. XIII/10. 68 Hasonló került elő Nagyút - Göbölyjáráson, a 10. sírból, ugyancsak a koponya jobb oldaláról (Ács Csilla 2003 12. kép, 2.) (Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 1995 6. típus). 69 Vaday Andrea 1989111-113. 70 Vörös Gabriella 1985144. és 150. 71 Párducz Mihály 1972126. Lelőhelyünk elhelyezkedése okán azonban érdemes megjegyeznünk, hogy a közelben Lászlófalván,72 ill. Kiskunfélegyháza-147. lelőhelyen, az M5 autópálya nyomvonalán ugyancsak került elő üvegedény, az utóbbin kivételesen nagy számban. A lászlófalvi darab párhuzama a Kiskunfélegyháza környékén elterülő Bugac-Pusztaházáról73 származó, 4. század végére - 5. század elejére keltezett üvegpohár. Az M5/147. lelőhelyen öt szarmata sír került feltárásra, melyek összesen hat edényt rejtettek; ezek közül három üvegpohár volt. Az ásató e kivételes mennyiséget a közelben haladó két fontos, az V. század elején még biztosan használatban lévő kereskedelmi útvonalnak tudta be.74 Az egyik a korábbi kutatások alapján Aquincumból indult ki és Partiscumig vezetett nagyjából a mai E5-ös út nyomvonalán Aquincum-Üllő-Ladánybe- ne-Lajosmizse-Kecskemét-Kunszállás-Sze- ged útvonalon.75 Az M5-ös feltárások némileg módosították ezt az útirányt, s az M5/52. és M5/147. lelőhely nagy számú római eredetű leletanyaga (terra sigillaták., üvegpoharak, pénzek, láda) alapján Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától kissé nyugatra helyezték vonalát. A másik út Kőhegyi Mihály kutatásai alapján Intercisából indulva Csongrádig vitt, majd a Körösön a böldi réven kelt át Dacia felé.76 Jelenlétét bizonyítja számos római bronz és egyéb importáru, mint pl. a Victoria szobor Akasztóról, a díszpáncél Orgoványról, ill. a római diploma Tajóról. Az út a csongrád- kenderföldeki és szabadszállási üvegpoharak tanúsága szerint még az V. század elején, Dacia feladása után hosszú idővel is használatban volt.77 E fontos kereskedelmi utak Kiskunfélegyháza menti szakaszának meglétét bizonyíthatja a KKF.Ad.2/147. sír üvegtárgya is. Kerámia A sírok leggyakrabban előforduló lelete az edény, mely általában korongon készült, és a lábnál kerül elő. Ugyancsak általános szokás, hogy csak egyetlen edény kerül a halott mel72 Pálóczi-Horváth András 1978 75. 73 Párducz Mihály 1972 3. kép 74 Gallina Zsolt 1995-96 64. 75 Fitz Jenő 1963-64 82-83., Kulcsár Valéria 1989 89. 76 Kőhegyi Mihály 1972106-110. 77 Gallina Zsolt 1995-96 66. 63
