Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Mészáros Mónika lé; a több edény sírba helyezése temető- ill. etnikumspecifikus vonás. A fentieknek némileg ellentmondani látszik, hogy a jelen dolgozatban elemzett 17 sír közül hétben volt csupán edénymelléklet. A hat cserépedényből négy, vagyis a KKF. 7/88., 91., 103. sír, és KKF.Ad.2/250. sír edénye azonos típusba tartozik: ún. gömbös testű edény. Az első három szürke színű, míg a negyedik (KKf.Ad.2/250. sír) téglavörös, s felületén helyenként lekopott, de néhol jól látható vörös, fényes festés nyomai észlelhetőek. A forma a szarmatáknál megvan már a Kr. u. 2. századtól, de a vöröses festés késő szar- mata-hunkori sajátosság a gömbös testű edényeken. A 2. századi darabok díszítetlenek. A besimított díszítés ezen az edénytípuson a 3. században jelenik meg, de nagyon ritkán. A késő szarmata-hunkori edények esetében jelen van a felület polírozása, a besimított díszítés, ill. az agyagbevonat, mely vagy világosabb, vagy sötétebb színű az edény anyagánál. Néhány hunkori darabnál megjelenik a kannelúra is.78 A gömbös forma a helyi La Téne fazekasságból vezethető le, s előképe a későbbi gepida házikerámiának.79 A szarmata edénytípussal Párducz Mihály foglalkozott részletesebben.80 Több variánsba sorolta az edényeket, többek között aszerint, hogy a gömbtest legerősebb kiszélesedése az edény mely részén található. Ebből a szempontból négy gömbös testű edényünk két csoportba osztható: a KKF.7/88. és 91. sír edénye vállbán a legszélesebb, míg a KKF.7/103. és a KKF.Ad.2/250. sír kerámiája a hasvonalban a legnagyobb átmérőjű.81 A KKF.7/103. és KKF.7/88. sír edénye enyhén kihajló pereme - a kopott festéknyomokhoz82 hasonlóan - korszakjelző, mivel az egyenes vagy alig kihajló peremű gömbös testű edé78 Vaday Andrea 1989153-157. 79 Garam Éva - Vaday Andrea 1990 211. 80 Párducz Mihály 1937 196-205., Párducz Mihály 1959 333-338. 81 A vállbán kiszélesedő típusra példa Madaras-Halmok 182. sírjának edénye (Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 1994 2. kép), míg a hasban leginkább kiöblösödőre Dunaharaszti 28. sírjának kerámiája (Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 1994 3. kép). 82 Legutóbb Sóskúti Kornél foglalkozott (Sóskúti Kornél 2010171-191.) - többek között - a szarmata kerámia díszítési metódusaival, így a festéssel is, a jelen cikk témáját képező MOL-nyomvonal Csongrád-megyei szakaszára eső szarmata településleletek vonatkozásában. nyék a 4. sz. 2. fele előtt nem jelennek meg az Alföld anyagában. A gömbös testű edényekre felsorolhatatlan mennyiségű analógia kínálkozik.83 A KKF.7/98. sír edénylelete és a KKF.7/87. temetkezés melléklete kézikorongon készült, s mindkettő színe sárgásszürke. Anyaguk csillámos homokot tartalmazó, aprókavi- csos-kavicszúzalékos soványítású. Formájuk azonban különböző: az előbbi függőlegeshez közelítő, de kissé befelé dőlő falú, tehát felfelé szűkülő testű, lekerekített, egyenesen záródó „peremű" edény, míg az utóbbi széles szájú, bütyökdíszes peremű, hosszú, egyenes nyakú és éles bikónikus hastörésvonalú, korongos talpú kerámia. Az aprókavicsos soványítás a késő szarmata időszakban bukkan fel. A lassú korongon készült, szemcsés és csillámos soványítású kerámia a 4. század utolsó évtizedeiben terjed el, s általában a kavicsos soványítású, gyors- korongolt szürke kerámiával együtt fordul elő. A soványításhoz apró folyami kavicsot és csillámos kvarcitdarabokat használnak fel.84 Esetünkben a gyorskorongon készült edények közül a KKF.7/88. és KKF.7/91. sír kerámiája is aprókavicsos soványítású. A KKF.7/87. sír edénye bikónikus testével és függőlegesen lefutó nyakával ugyancsak a késői lelethorizonthoz köthető. A KKF.7/98. sírkerámia annyiban is különbözik az összes többitől, hogy sérült állapotú, de javított példány. A körben törött edényoldal éleit gondosan lecsiszolták, mielőtt a sírba helyezték volna. Az eljárás távolról sem egyedi, több késő szarmata temetőben85 is előfordul javított edény a sírban. ÖSSZEGZÉS Az általunk vizsgált temetkezések a leletanyag alapján a Kr. u. 3. század végére, ill. a 4. 83 Csak néhány példát említve: Püspökiele edénykéi (Párducz Mihály 1950 CXXVI. t.7,8. kép), Csongrád - Sintértelep edényei (Párducz Mihály 1950 CXXV. t. 3.,8. kép), Szolnok-Paládics edénye (Párducz Mihály 1950 CXXXV. t. 18. kép), Hajdúböszörmény-Téglagyár edénye (Párducz Mihály 1950 CXXXVII. 1.10. kép), stb. 84 Vaday Andrea 1989156. 85 Pl. Mezőszemere-Kismarifenék 36. sír (Ács Csilla - Vaday Andrea 2004 116.) 64
