Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen
Wicker Erika mája, pontos kiképzése ellenére is talán csak a karámfal megerősítésével esetleg javításával függ össze. E karám különlegessége, hogy árkából állatvázak kerültek elő. ÉNy-i árkának az É-i sarokhoz közeli szakaszában teljesen ép, valószínűleg kutyavázat tártunk fel, míg a vele szemben levő oldalon egy másik állat, talán juh csontjai feküdtek. Azt persze ma már lehetetlen eldönteni (legfeljebb ha több hasonló jelenség válik majd ismertté), hogy a két állatváz valamiféle „kultikus áldozattal" van-e összefüggésben. A trapéz alakú karámok kétharmadát más objektumok keresztezik. A 6., 7. és 4. számút ívelt oldalú, téglalap alakú karám vágja át, utóbbit egy kör alakú is. Egykori szárnyék- árokba ásták a szomszédos 3. és 1. sz. karámokat, előbbire később egy kisméretű ház gödre kerül. Korábbi viszont egy hosszú szárnyék- ároknál az 5. sz. nagyméretű karám. Cölöplyukat csak ebben találtunk, de bizonytalan, hogy valóban a karámhoz tartozik-e. A trapéz alakú karámok felépítményére is a fentebb már leírtak vonatkoznak. Felépítményük pontos rekonstruálását azonban nemcsak a megfigyelhető adatok kis száma, de a néprajzi párhuzamok hiánya is lehetetlenné teszi. KÖR ALAKÚ KARÁMOK (II. táblázat, I. t. C 1-5.) Az öt petőfiszállási kör vagy szabálytalan kör alakú karám egyikét sem sikerült teljes egészében feltárni, bár egy kivételével területük a feltárt részbe esett. Ennek oka, hogy árkaik nem voltak túl mélyek, feltárható szakaszaikon is csak 15-30 cm-rel nyúltak a humuszréteg alá. Ezért a kör alakú karámok pontos alakja nem tisztázható, s nagyságukat is csak feltételesen adhattuk meg. Nem tudtuk azt sem megállapítani, hogy zárt körök vol- tak-e, vagy megszakadt-e az árok a bejárat miatt. Utóbbi azért nem valószínű, mert két ide tartozó karámunknál (1. és 2. sz.) éppen a K-i félkör maradt meg, márpedig nem valószínű, hogy Ny-ENy-on képeztek ki bejáratot. Kör alakú karámjaink a feltárt terület teljes hosszán, egymástól igen messze, 70-160 m-re kerültek elő. Csak két, kis szakaszon feltárható körkarám volt közvetlenül egymás mellett (3. és 4. sz.), de sajnos épp találkozásukat nem tudtuk megfigyelni, mivel az egyik karám árka megszűnt. Hasonló ok miatt nem állapíthattuk meg, hogy szabálytalan kör alakú 5. sz. karámunk korábbi vagy későbbi-e a 9. sz. ívelt oldalú karámnál. 1. sz. kör alakú karámunk azonban kétséget kizáróan korábbi az 15. sz. ívelt oldalúnál, de későbbi a 4. számú trapéz alakúnál. Mindkét kör alakú karámot olyan körépítmények vágnak át, melyek a terület használatának legkésőbbi szakaszát jelzik, s nincsenek összefüggésben az Árpád-kori település állattartó részével.26 KUTAK „A pásztor elsősorban a nyíltvizekből itat, s a jószág is szívesen issza a székes turjánok, erek, fokok, tisztások vizét. [...] A tavi itatásnak nyáron nincs különösebb akadálya [...]. Télen, amikor a vizek beállnak, a pásztor itatáskor felvágja a parton a jeget."27 „Víz dolgában legkényesebb a ló, ezért lehetőleg kúton vagy folyóvízen itatják. A többi jószágnak az állóvíz is megfelel." 28 A pásztor „kútat csak akkor ás, ha vízhiány miatt rákényszerül."29 „A legegyszerűbb kút, melyet a pásztor- ság és mezei munkás századok óta használ, a kopolya vagy kopolyakút, kiskút, gyalog- kút, gödörkút, juhászkút, melyet elsősorban a maga - juhász a nyáj itatására is - rendszerint valamelyik turján szélén vet. [...] A kútnak szolgáló kopolya 1-1,5 m. mély és széles gödör, melyben a talajvíz vagy turjánvíz felfakad. [...] Főzésre és ivásra használják. [•..] A vízhez egy-két padka vezet, juhászgamóra vagy kukára akasztott csobolyóval vagy vederrel merítenek. Nem bélelik körül, s mivel hamar elhomokosodik, elférgesedik, gyakran kell kotorni."30 Az a hét objektum, melyeket alakjuk alján kopolyakútnak határoztunk meg (II. táblázat, V. t. 1-2), egy kivételével (1. sz.) a terület E-i harmadában került elő, azon a részen, ahol 26 Wicker Erika 2000 27 Tálasi István 1936 51., 52. 28 Györffy István é.n. II. 90. 29 Györffy István é.n. II. 90. 30 Tálasi István 1936 52-53. 92
