Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
CUMANIA 26. Knipl István HAJÓS RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Hajós területe az Alföld és a dunai allúvi- um határán, Magyarország egyik legspeciálisabb területén található. A község egyrészt az igen jó vízellátású dunai allúvium - a Kalocsai-Sárköz - keleti peremén, másrészt az azt határoló, folyómedrek által alámosott, 10-15 méterrel az allúvium síkja fölé magasodó, lösszel fedett futóhomok rétegek alkotta, száraz magaspart területén húzódik. A terület klímája kontinentális, óceáni, szubmedi- terrán klímahatással egyaránt jellemezhető, éghajlati szempontból tipikus átmeneti terület. A csapadék éves mennyisége 500 és 600 mm közé esik.1 Hajós területére is teljességgel igaz Borovszky Samunak a szomszédos Császártöltésre tett megállapítása, mely szerint: „A község határának nagyobbik része a Kiskunság jellegével bír, kisebbik része pedig agyagos, tőzeges lévén, a Sárközzel rokon. A kiskunsági részen 10-15 méteres szintkülönbségek is vannak."2 A geológiai adatok alapján a Duna mellékfolyóival együtt a felső-pliocénban a mai Duna-Tisza közén keresztül (DK irányban, Cegléd-Kecskemét-Szeged irányban) folyt, és alapvető szerepet játszott a hordalékkúp felépítésében.3 A Solt-bajai síkság területére a felső-pleisztocén során került a dunai főmeder, ahol a tektonikus mozgások nyomán erőteljes süly- lyedés alakult ki.4 A süllyedés és folyóbevá- gódás hatására a Solt és Baja közötti terület egyre szélesedő, mélyülő árterületté alakult át, fokozatosan elkülönülve az egyre mélyebb talajvízszinttel jellemezhető Duna-Tisza közi hordalékkúptól, magasparttá alakítva a hordalékkúp peremét. A hordalékkúpon az időszakosan megnövekvő mennyiségű csapadékvíz a Duna-völgy felé talált lefolyást, melynek során általában a magaspart pere1 Knipl István - Sümegi Pál 201145. 2 Borovszky Samu 1900 3 Pécsi Márton 1957 50. 4 Pécsi Márton 1957 50. mére merőleges, DK-ÉNy-i irányú völgyeket alakított ki.5 A Sárköz süllyedését a folyó hordaléklerakó tevékenysége idővel ellensúlyozta, folyómedrek egész sorozatát alakítva ki az allúviumon, melyek különböző mértékben feltöltődtek, és láposodásnak indultak.6 A Duna óholocén teraszmaradványain vastag mezőségi talaj alakult ki (Kalocsa, Öregcsertő, Hajós, Dusnok, Miske környéke).7 A talaj felső rétegei alatt ugyanakkor folyóvízi homok található. Ahol ezt nem borította öntésanyag, a szél az óholocén ártéri szint fölé magasodó buckákat emelt belőle. A sárközi buckaképződés ettől eltérő módja az, amikor az óholocén terasz részét képező egykori part menti dűne magasodik az ártér fölé. A Sárköz területének egyetlen jelentős vízfolyása a Duna. Dunaharasztitól Bajáig a Duna bal partján nincs egyetlen önálló vízfolyás sem, az ártéren az összes vízér valamilyen kapcsolatban van a Dunával, ha áttételesen is, de tőle kapja a vizét.8 Hajós területe napjainkban a Duna magas ártere és a Duna-Tisza közi hátság között elterülő, mintegy 15-25 km széles alacsony ártér9 része, mely átlagosan 4-6 méterrel magasabban helyezkedik el a Duna 0 pontja felett.10 Ezt az alacsony ártéri területet minden évben elöntötte a Duna, míg a folyó közvetlen közelében húzódó magas ártéri szint 7-9 m középmagasságú területe csak nagy árvíz esetén kerül víz alá.11 A sárközi táj jellegzetes elemei az egykori medrek, kisebb- nagyobb, egykor vízzel fedett területek. Nagy valószínűséggel még a magyar honfoglalás korában is létezett az egykori Duna-medrek 5 Tóth Károly 1979 64-69. 6 A holocén elején a melegebb, csapadékosabb klíma hatására a Duna vízszintje megemelkedett, szélesítette a völgysíkját a kétoldali löszhát rovására. Pécsi Márton 1957 50. 7 A talajtípus a Vajas és az Örjeg közötti területeken meghatározó. Pécsi Márton 1959182. 8 Romsics Imre 1998 29. 5 Pécsi Márton 1959 179. 10 Krajkó Gyula 1984 29 11 Krajkó Gyula 1984 29. 7
