Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán gyermeksírból. A KKF.7./98. sír bronzfíbulája oldalt hajlított lábú, egytagú, felsőhúros, hu- zalrátétes, kis méretű bronzfibula.33 Kengyele félköríves átmetszetű. A KKF.Ad.2./250. gyermeksírból származó bronz fibularészlet egy tűből, a végén képzett nyolcszoros tekercselésből, valamint egy rombusz alakú, felső végén törött lemezből áll, mely a fibulatesthez csatlakozott egykor. A tű egyharmada letört. A felsőhúros tekercselésű, bronzlemezes töredék alapján talán egy korongfibula lehetett. A KKF.Ad.2./50. objektumban fekvő, rendellenesen eltemetett férfi fibulája erősen korrodált és töredékes állapotú, oldalt hajlított lábú vas- fibula34 volt. A három felsorolt ruhakapcsolótű a közép- és késő szarmata kor tipikus fibulája, vagyis az oldalt hajlított fibulák reprezentánsa. A KKF.7./98. sír bronzfíbulája esetében a kengyel huzalrátétes megoldása külön típusalkotó elemként szerepel, ez a jellegzetessége az ún. „magyar" típusnak. A Kárpát-medencében a Kr. u. 2. század végétől a 4. századig van használatban ez a típus.35 A szarmata Barbaricumtól északra eső területeken a Kr. u. 3. század első felében tűnik fel, de nagyrészt a 4. század jellegzetessége. A kompolti darabok36 ugyancsak félköríves kengyelkiképzésű- ek. Ez a szarmata Barbaricumban ritkább, viszont gyakori a Kr. u. 3-4. századi, szlovákiai és morvaországi germán leletek között37 Az eddigiektől teljesen eltérő, sőt eddig a Kárpát-medencében párhuzam nélküli a KKF.5./64. sír dobozfibulája. Aranyozott díszítése és művészi kidolgozottsága viselőjének magas társadalmi állásáról tanúskodik. Valószínűleg helyi készítmény. Fiatal fiú kifosztott sírjából került elő, aki gazdag viseletben való eltemetését korából adódóan feltehetőleg nem annyira személyes érdemeinek, hanem inkább rangos családjának köszönhette. 33 Párhuzamaként megemlíthető a Kiszombor A-temető 11. sírjának fibulája (Párducz Mihály 1950 XXXI. t. 1. kép) 34 Ehhez hasonló a Madaras-Halmok 60. sírjának fibulája azzal a különbséggel, hogy az bronzból készült (Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 1994 75. , 5. kép, 3.), ill. a Balástyán előkerült darab is (22. sír) (Balogh Csilla - Heipl Mónika 2010154.). 35 Vaday Andrea 1989 86-87., Abb.307. 36 Vaday Andrea 1995-9613. kép, 3., 14. kép, 1. 37 Vaday Andrea 1995-96 31. Karperecek A karperec fontos részét képezi a szarmata viseletnek, megtalálható mind a női, mind pedig a férfi- sírokban,38 bár utóbbiaknál általában jóval kisebb arányban. A nők viselték mindkét karon, míg a férfiak csak egyik karjukon hordták. Nők esetében előfordul több karperec egy karon viselése is. A karperecek anyaga lehetett fém vagy gyöngy. A gyöngykarékeket felfűzéssel, vagy textilszalagra való felvarrással állították elő, s gyakran csüngődísszel is ellátták. Ezt a karéktípust kizárólag nők és lánygyermekek viselhették.39 Csak feltételezni tudjuk a gyöngykarperec egykori meglétét egyes sokgyöngyös sírjainkban. A KKF.7/154. sír fiatal női halottjának karcsontja helyén egy kupacban több gyöngyöt bontottak ki, melyek talán a karperec alkotóelemei lehettek. A KKF.7/87. lábkörüli gyöngyös sír 1/e. gyöngycsoportja - mely véleményünk szerint a gyöngykarperec összetevőit tartalmazta - a jobb medencelapát helyén, vagyis a hiányzó jobb karcsont körülbelüli végénél került elő, s az üveggyöngyökön kívül millefiori és cseppfolyatott díszű gyöngyöt is magába foglalt. A fémből készült karperecek két fő típusát különböztethetjük meg: a zárt, illetve a nyitott végű karpereceket. Készültek bronzból, vasból és ezüstből is. A Kr. u. 2-3. század szarmata leletei között igen gyakran kerülnek elő vasból készült karperecek, vizsgálatukat azonban igen megnehezíti, hogy anyaguk nem áll ellen a föld korróziós hatásainak, s általában igen rossz állapotban kerülnek elő. A vizsgált temetkezésekben 3 fémkarperec került napvilágra: a KKF.Ad.2./50. sírból egy ép bronzkarperec, valamint a KKF.5./64. és a KKF.8./50. sírból egy-egy töredékes és vizsgál- hatatlan állapotú vaskarperec. A vaskarékek töredékessége megállapíthatatlanná tette, hogy zártak, vagy nyitottak voltak-e egykor. Bár a KKF.8./50. sírból származó tárgynak csak korrodált darabjai maradtak fenn, átmetszete a törésfelületen is láthatóan négyzetes volt. A négyzetes átmetszetű példányok a Kr. u. 3. század leletei között bukkannak fel először. 38 A férfiak karperec viselése a steppén nem volt szokásban, ez Kárpát-medencei jellegzetesség. 39 Vaday Andrea 1989 49. 59
