Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Mészáros Mónika Egyetlen vizsgálható állapotú, bronzból készült tárgyunk a második, vagyis a nyitott végű típust képviseli. Ezen belül a számos variánsnak abba a csoportjába tartozik, melynek vastagsága nem változik a nyitott végeken, hanem állandó marad. Vaday Andrea besorolása szerint a KKF.Ad.2./50.sírjának karperecé a III/3/1. típusba sorolható.40 Az átlagtól eltérően mindhárom karperec férfi sírból került elő. A feldúlt KKF.5./64. sírban nem volt megállapítható a viseleti helyzet, a másik két esetben viszont a jobb csuklón találták meg a karperecét. Csatok Az övcsat tipikusan a férfiviselet része a szarmatáknál az alföldi Barbaricumban; női sírokban csak ritkán, s inkább a késő szarmata-hun kori időszakban fordul elő, túlnyomó- részt azokban a temetőkben, melyekben germán hatás figyelhető meg.41 A vizsgált temetkezésekben 4 esetben került elő az öv összefogására szolgáló, vagy egyéb funkcióval bíró csat (KKF.7/98. és 161., KKF.8/50. sír). Minden esetben vasból készült, ovális vagy nyomottan ovális csattestű, kisméretű, egyenes peckű példányról beszélhetünk. E példányok mindegyike az ovális fejű csatok típusába tartozik, melyeknek technikai kivitel és díszítés szerint sok változata ismert.42 Ovális csatjaink jellemzője a megvastagodó csatkarika, valamint az, hogy a csatpecek még nem hajlik rá úgy a csattestre, mint majd az a hunkori példányoknál megfigyelhető. Ezeket általában a Kr. u. 4. századra szokás datálni. Az ízlés, mely a megvastagodó csattestet részesíti előnyben, a 3. században még nem jelenik meg, később, az 5. században pedig a meghosszabbodó pecekkel társul.43 Hasonló darabok a késő római leletanyagban is vannak, de míg a szarmata csattestek átmet- szete kör alakú vagy ovális, addig a római példányoké hatszögletes. A KKF.8/50. sír halottja mellett két csatot44 bontottunk ki. Az egyik a deréktájon, a 40 Vaday Andrea 1989 52. 41 Vaday Andrea 1989 65. 42 Vaday Andrea 1989 69-70. 43 Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 1994 71-72. 44 A KKF.8/50. sir csatjainak párhuzamaként említhető- ek a Tiszavalki temető 4., 6., 14. sírjának csatjai (Garam jobb oldali bordák egyike alól került elő, míg a másik a bal boka külső oldalán feküdt.45 A két csatos viselet magyarázata Vaday Andrea szerint a balteus, vagyis a római módra viselt fegyverfüggesztő szíj megléte, elsősorban a fegyveres sírok esetében,46 s főként ott, ahol a csat a mellkas tájékon, vagy a könyök környékén kerül elő. Vörös Gabriella és Dinnyés István annyiban pontosította ezt az elképzelést, hogy mivel a kettős csatviselet fegyveres és fegyvertelen - sőt női - sírokban egyaránt előfordul, a második csat meglétét csak az esetek egy részében lehet fegyverövként értelmezni.47 A deréktájtól messzebb előkerült csatok azt az elképzelést sugallják, hogy az öv a sírba nem funkcionális helyére, hanem kioldott állapotban a halott mellé került; ez pedig mágikus elképzeléseket sejtet. Gyöngyök A Kárpát-medencei szarmata ruházatra jellemző a sokszoros gyöngykivarrás: díszíthette gyöngysor a nyakkivágást, a ruha elejének két szegélyét, a ruhaujj végét, a szoknya vagy nadrág szárának alsó sávját, a lecsüngő textilövet, a lábbelit, sőt a tarsolyt is. A lábkörnyéki gyöngyök megléte kifejezetten szarmata specialitás, más kultúrákban nem megszokott viseleti elem.48 A többsoros gyöngydíszítés a Kr. u. 2-4. században terjedt el.49 Éva - Vaday Andrea 1990 Abb.5., Abb.10., Abb.16.) és a Szeged Tarján városrészi 2. és 3. sír csatjai (Vörös Gabriella 1988b 116., Abb 4.2. és Abb 6.3) 45 A Kárpát-medencei szarmata Barbaricum két csattal jellemezhető temetkezéseit Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria gyűjtötte össze (Istvánovits Eszter - Kulcsár Valéria 2002 97-101.). A gyűjtésből kiderül, hogy a szokás a II. század végétől a szarmata kor végéig folymatosan követhető, s az Alföldön általánosan elterjedt, de - más vizsgálatok alapján - a korai császárkortól megtalálható a germán és kaukázusi, valamint a későbbi krími szarmata temetkezésekben is. 46 Vaday Andrea 1989 69. 47 Dinnyés István 1991166., Vörös Gabriella 2002 325. 48 Az egész lábfejet befedő lábkörnyéki gyöngyök kerültek elő Endrőd - Kocsorhegy 41. sírjában (Juhász Irén 1978 99.), míg csak a boka környékén elterülő gyöngysorok feküdtek a Hódmezővásárhely - Fehértói 3. és 7. sírban (Lovász Emese 1989 505.), valamint a Lajosmizse - Kónya-major 16. sírban (Kulcsár Valéria 199813. kép) 49 Kulcsár Valéria összegzése alapján a „lábi gyöngyök" viselete a markomann háborúk után terjedt el a Kárpát-medencében, s virágkorát a Kr.u. 2. sz. végén - 3. sz. elején élte. Megmaradt ugyan a 3-4. sz-ban is, csak már nem olyan gyakorisággal (Kulcsár Valéria 1992 6-11. és Kulcsár Valéria 1998 51.). 60
