Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Mészáros Mónika vei későbbi sírrablás a szarmata sírok 75%-át érintette valamilyen formában. A sírrablás módszerére a már a nyesett felületen jelentkező rablógödrök alakja és helyzete utal. Egyes esetekben csupán a sír betöltése árulkodik a rablás tény érői, mivel a rablóknak sikerült pontosan ráásniuk a sírra. Sírjaink közül mindösszesen hat nem volt rabolt (17,6%), melyek közül három gyermeksír volt, egy pedig rendellenes temetkezés. A hatból három sírt recens bolygatás érte. Az összes többi egykorú bolygatás áldozata lett. Néhány esetben megfigyelhető volt a rablógödör ovális alakja, a sírétól eltérő betöltése, a KKF.7/87. sírnál pedig vertikális kiterjedése is: itt a gödör fokozatosan szűkült lefelé, s a mellkas-fej tájékán érte el a testet. Az esetek többségében a ráásás csaknem teljesen pontos volt, így a sír alakja nem változott meg. Egyetlen ettől eltérő esetként a KKF.5/64. sír hozható fel; itt a foltban a bolygatás az északi részen volt inkább megfigyelhető, pedig a rablók minden bizonnyal a déli oldalt is felnyitották, különben nem tudták volna a csontokat pont a sír déli végébe visszadobálni. A teljes, sőt jóval szélesebb ráásás lehetőségét támaszthatja talán alá az a tény is, hogy egy jóval nagyobb, s jóval szegletesebb gödör keretelte padkaszerűen magasabb aljjal a sírgödröt. Szinte teljesen üres sír volt a KKF.7./88. temetkezés, csupán egy edényke maradt benne. Annak oka, hogy egyetlen csontszilánk sem maradt a sírban, vagy a csontok felszívódása, vagy a teljes raboltság lehet, bár a nem mesz- sze lévő KKF.Ad.2./250. és 252. gyereksírok rabolatlansága miatt meglepő ez a tökéletes kifosztottság. VISELETI ELEMEK Viseleti elemnek számít a szarmata férfiak és nők váza mellett a sírban talált mindazon tárgyak összessége, melyek a ruházatukhoz szervesen kapcsolódnak, és gyakorlati vagy díszítő funkcióval rendelkeznek. Elemzésre kerülő sírjainkban karperecek, fülbevalók, gyöngyök, fibulák és csatok jelennek meg a viselet részeként. Fülbevalók A KKF.Ad.2./250.sírból való fülbevalópár képviseli e viseleti elemet anyagunkban. Mindkét darab két drótból készült: a vékony bronzdrótot meghajlították, s mintegy a karika harmadát kitevőén visszatekercselték, a tekercselés végeit pedig egy-egy, hexaéderes átmetszetű nodusszal zárták le. Ezeknek a variánsoknak a karikaátmérője 2.5-2.8 cm is lehet, de ismert a Barbaricum területén 4-5 cm-es átmérőjű is. A többtagú fülbevalók az egész Kárpát-medencei szarmata leletanyagban elterjedtek a Kr. u. 4. század második felétől, a nagyobb és díszesebb példányok pedig a 4-5. század fordulójától az 5. század közepéig voltak használatban.30 Fibulák A fibulaviselet a Kr. e. 1. évszázadtól terjed el az egész sztyeppéi szarmata szállásterületen, részben kelta, részben római hatásra, illetve megvan már a keleti szállásterületen is. A Kr. u. 2-4. században tömegékszerként kerül elő legalább a sírok egyharmadából. Kedvelt viseleti eleme a szarmata nőnek és férfinak egyaránt, bár nőknél általában kétszer olyan gyakran fordul elő, mint az ellenkező nem esetében. Leggyakrabban a mell környékén kapcsolták össze vele a ruhát,31 de sírokban gyakorta fordul elő a nyak és a vállak környékén is. Általában egyetlen fibula kerül elő egy sírból; több fibula megléte a sírban provinciális hatást tükröz.32 A félegyházi sírokból ösz- szesen 4 fibula került napvilágra - az előzőekben említett nemi megoszlással szemben kizárólag férfi- és egy meghatározhatatlan nemű 30 Vaday Andrea 1989 45-46 31 A fibula funkciója tehát a ruha anyagának összetűzése, de van példa olyan fibulaviseletre is, mikor csupán díszítés a szerepe - tűjére gyöngyöket fűznek (Lovász Emese 1992 32.), vagy fonalat kötnek rá felerősítés céljából, ha tönkrement a tűszerkezet (Istvánovits Eszter 1993 114.). Van azonban példa arra is, hogy bár a tűszerkezet ép, mégis el van látva két kis füllel a fibulatest hátsó része, vagyis a viselője mindenképp csak díszként használta azt (felgyői sír dobozfibulája: Ormándy fános 1996 34.) 32 Más magyarázat szerint azoknál a több fibulás temetkezéseknél, melyeknél a fibulák nem egymás mellett, hanem egymástól nagyobb távolságban kerültek elő, esetleg a halotti lepel összefogására szolgálhattak, ugyanis ezekben a sírokban nem voltak koporsóra utaló jelek (Kulcsár Valéria 1998 52-53.) 58