Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban

Kürti László szete rendkívül gazdag. Ezek között elsőként kell megemlítenünk a vőfélyverseket, melyek jelentős része félnépi, kántorköltészet termé­ke. Ezek kézírásos, de kinyomtatott formában is terjedtek, és így bizonyos kiegyenlítődést eredményeztek egyes területek között. Elő­adójuk a nagyvőfély, ritkábban a násznagy. A figyelemfelhívásra a versek megkezdése előtt néhány botkoppantás szolgál, melyre a cigány tust húz. Ma minden esetben dallam nélküliek ezek a versek, de néhány évszá­zaddal ezelőtt énekelt változataikról is van tudomásunk. Ezek általában a lakodalom me­netéhez kapcsolódnak, s ebben a sorrendben közölték őket az ún. vőfélykönyvek is."7 A sokszor ponyvanyomtatványban megje­lent vőfélyverseket többen sem igazi irodal­mi, sem pedig valós népköltészeti terméknek nem minősítették, mivel ezeket „hosszadal­mas, félnépi és olykor tudálékos versek" -nek tartották, amelyeknek viszont önálló fontos szerepük és a hagyományozódás szempont­jából alapvető funkciójuk van.8 Negatív érték­ítélet sugall Szabó László megfogalmazása is, amikor a vőfélyverseket műfajilag „esztétikai érték" nélkülinek tartotta.9 Keszeg Vilmos szerint a vőfély vers nem önálló műfaj, inkább a kora újkori rigmusköltészet utánzata, má­solata.10 Ennek homlokegyenest ellentmond egy vőfélyvers vélt „táltos viaskodása", vagy egyes költői elemeknek a korai 17-18. századi közköltészettel való szoros rokonsága, mely­nek kapcsán többen hangoztatták a versek ar- chaikusabb voltát.11 Egyes értelmezések szerint - ami nagy­részt köszönhető Küllős Imola és a 16-18. századi közköltészet definíciójának12 - a vő­félyversek az alkalmi, populáris költészet fő­leg kántorok, tanítók, papok és diákok által népszerűsített műfajaként került be a paraszti hagyományba. Ezt alátámasztja az, hogy a 18. század végétől van egyre több adat működé­sükről, ugyanakkor a vőfélyversek elterjedé­7 Balassa Iván - Ortutay Gyula 1979 579. 8 Ortutay Gyula - Katona Imre 1970 872. 9 Szabó László 1983 354. 10 Keszeg Vilmos 199117-18. 11 Csalog József 1956 165-167; Jung Károly 1978 249; Csörsz Rumen István - Küllős Imola 2006. 12 Küllős Imola 2004; ld. még Küllős Imola - Csörsz Rumen István, 2000, és Csörsz Rumen István - Küllős Imola 2006 sét a 19. század elején divatossá váló vőfély­könyvek népszerűsítették.13 A vőfélyversek múltját tekintve valóban egyfajta írásos köz­költészetéről van szó, amely folklorizálódik, majd a 19. század elejétől a paraszti írásbeli­ség részévé válik. Ennek valamelyest ellent­mond Komáromy Sándor, aki úgy érvel, hogy a 18. századi kéziratos lakodalmi köszöntők nem azonosak a falusi vőfélyversekkel, bár sok hasonlóságot lehet felfedezni.14 Hasonló következtetésre jut Mészáros István is: sze­rinte a 18. század közepétől számolhatunk valamilyen írásbeliség megjelenésével falun, a módosabb parasztgazdák körében, de szé­lesebb körben csak a 19. században valósul meg, és ettől kezdve lesz a falusi tanítóknak is nagyobb szerepük az írásbeliség terjeszté­sében. 15 Az 1839-es kecskeméti kéziratos vő­félykönyv szelíd szövegrésszel tesz erről ta­núságot, későbbi nyomtatványok keményeb­ben is fogalmaztak (Vőfélykönyv, kéziratos, Kecskemét 1839: 10v-ll): „mert a Betsinát németeknek való, az Magyar gyomrában pör­költ hús igen jó".16 Nem kétséges: ezt az időhatárt egy kicsit tovább lehet bővíteni, mivel több adat említi a vőfélyek szerepét jóval korábban. Az 1672 körül keletkezett Vásárhelyi daloskönyv XVI. énekének egyik versszaka a vőfély lakodalmi ceremóniavezető és felszolgálói szerepét mu­tatja be: Vőfély, te tiszted El ne felejtsed, Jó, jó, jó? Az fennállásra, Tángyér törlésre, Vigyázz mindenre, A pohár töltésre, Fa la la la la la!17 Kicsit később, Szentsei György 1704-es keltezésű daloskönyvének 23. Canto alia-ja nemcsak a „józan," „gyors" és „igazmondó" vőfényekről, de segítő felszolgáló legényekről is tudósít: 13 Tóth Arnold 2002, Ujváry Zoltán 1960 14 Komáromy Sándor 1992 28. 15 Mészáros István 1988111-121. 16 1839 Kecskemét, kéziratos könyvben lakodalmi ver­sek. OSzK Oct. Hung. 416. 17 Ferenczy Zoltán 1899 43. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom