Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Kürti László: Lakodalmak, vőfélyek és vőfélykönyvek a Felső-Kiskunságban
Kürti László szete rendkívül gazdag. Ezek között elsőként kell megemlítenünk a vőfélyverseket, melyek jelentős része félnépi, kántorköltészet terméke. Ezek kézírásos, de kinyomtatott formában is terjedtek, és így bizonyos kiegyenlítődést eredményeztek egyes területek között. Előadójuk a nagyvőfély, ritkábban a násznagy. A figyelemfelhívásra a versek megkezdése előtt néhány botkoppantás szolgál, melyre a cigány tust húz. Ma minden esetben dallam nélküliek ezek a versek, de néhány évszázaddal ezelőtt énekelt változataikról is van tudomásunk. Ezek általában a lakodalom menetéhez kapcsolódnak, s ebben a sorrendben közölték őket az ún. vőfélykönyvek is."7 A sokszor ponyvanyomtatványban megjelent vőfélyverseket többen sem igazi irodalmi, sem pedig valós népköltészeti terméknek nem minősítették, mivel ezeket „hosszadalmas, félnépi és olykor tudálékos versek" -nek tartották, amelyeknek viszont önálló fontos szerepük és a hagyományozódás szempontjából alapvető funkciójuk van.8 Negatív értékítélet sugall Szabó László megfogalmazása is, amikor a vőfélyverseket műfajilag „esztétikai érték" nélkülinek tartotta.9 Keszeg Vilmos szerint a vőfély vers nem önálló műfaj, inkább a kora újkori rigmusköltészet utánzata, másolata.10 Ennek homlokegyenest ellentmond egy vőfélyvers vélt „táltos viaskodása", vagy egyes költői elemeknek a korai 17-18. századi közköltészettel való szoros rokonsága, melynek kapcsán többen hangoztatták a versek ar- chaikusabb voltát.11 Egyes értelmezések szerint - ami nagyrészt köszönhető Küllős Imola és a 16-18. századi közköltészet definíciójának12 - a vőfélyversek az alkalmi, populáris költészet főleg kántorok, tanítók, papok és diákok által népszerűsített műfajaként került be a paraszti hagyományba. Ezt alátámasztja az, hogy a 18. század végétől van egyre több adat működésükről, ugyanakkor a vőfélyversek elterjedé7 Balassa Iván - Ortutay Gyula 1979 579. 8 Ortutay Gyula - Katona Imre 1970 872. 9 Szabó László 1983 354. 10 Keszeg Vilmos 199117-18. 11 Csalog József 1956 165-167; Jung Károly 1978 249; Csörsz Rumen István - Küllős Imola 2006. 12 Küllős Imola 2004; ld. még Küllős Imola - Csörsz Rumen István, 2000, és Csörsz Rumen István - Küllős Imola 2006 sét a 19. század elején divatossá váló vőfélykönyvek népszerűsítették.13 A vőfélyversek múltját tekintve valóban egyfajta írásos közköltészetéről van szó, amely folklorizálódik, majd a 19. század elejétől a paraszti írásbeliség részévé válik. Ennek valamelyest ellentmond Komáromy Sándor, aki úgy érvel, hogy a 18. századi kéziratos lakodalmi köszöntők nem azonosak a falusi vőfélyversekkel, bár sok hasonlóságot lehet felfedezni.14 Hasonló következtetésre jut Mészáros István is: szerinte a 18. század közepétől számolhatunk valamilyen írásbeliség megjelenésével falun, a módosabb parasztgazdák körében, de szélesebb körben csak a 19. században valósul meg, és ettől kezdve lesz a falusi tanítóknak is nagyobb szerepük az írásbeliség terjesztésében. 15 Az 1839-es kecskeméti kéziratos vőfélykönyv szelíd szövegrésszel tesz erről tanúságot, későbbi nyomtatványok keményebben is fogalmaztak (Vőfélykönyv, kéziratos, Kecskemét 1839: 10v-ll): „mert a Betsinát németeknek való, az Magyar gyomrában pörkölt hús igen jó".16 Nem kétséges: ezt az időhatárt egy kicsit tovább lehet bővíteni, mivel több adat említi a vőfélyek szerepét jóval korábban. Az 1672 körül keletkezett Vásárhelyi daloskönyv XVI. énekének egyik versszaka a vőfély lakodalmi ceremóniavezető és felszolgálói szerepét mutatja be: Vőfély, te tiszted El ne felejtsed, Jó, jó, jó? Az fennállásra, Tángyér törlésre, Vigyázz mindenre, A pohár töltésre, Fa la la la la la!17 Kicsit később, Szentsei György 1704-es keltezésű daloskönyvének 23. Canto alia-ja nemcsak a „józan," „gyors" és „igazmondó" vőfényekről, de segítő felszolgáló legényekről is tudósít: 13 Tóth Arnold 2002, Ujváry Zoltán 1960 14 Komáromy Sándor 1992 28. 15 Mészáros István 1988111-121. 16 1839 Kecskemét, kéziratos könyvben lakodalmi versek. OSzK Oct. Hung. 416. 17 Ferenczy Zoltán 1899 43. 214
