Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája

Knipl István A lelőhelyeken kis mennyiségű, főként apró, fehér kaviccsal soványított, sötét vörö­sesbarnás, zsíros tapintású bográcsperemeket, fenék és oldaltöredékeket sikerült összegyűj­teni. A korszakra általánosan jellemző a for­mai sokszínűség, a csigavonal, a „rádli"- és hullámvonaldísz210 mellett a cserépbográcsok használata is. Az Árpád-kor kerámiaművessé- gének a 12. sz. elejétől a 13. sz. közepéig tartó második szakaszára a formák egyszerűsödése és az egységesedés a jellemző, míg a 14. sz. kö­zepéig visszatér a formák sokszínűsége,211 és megjelenik a kevesebb vasoxidot tartalmazó, fehérre kiégett kerámia. A korabeli településrendszerre hatalmas csapást mért a tatár pusztítás.212 213 Kalocsa kör­nyékén minden bizonnyal a Sárköz mocsarai­nak köszönhetően az országos átlagnál kisebb lehetett a pusztulás. A tatárjárás után betele­pülő kunok 1246-ban megkapták a Duna-Ti- sza közének elnéptelenedett homokvidékét, 213 így Hajós területe a magasparttal ismét me­gyék és népcsoportok határterületévé vált. Késő középkor - kora újkor (Török kor) (1301-1686) A 13-14. század időszakában kialakult a lényegesen kisebb számú, ám jelentős lélek­számú falvakból álló településhálózat. A te­repbejárás során, 14 lelőhelyen (a magaspart közvetlen környezetében és a Sárközben is) találtunk késő középkori megtelepedésre utaló nyomokat.214 A lelőhelyek közül nyolc esetben minden bizonnyal tényleges falu ma­radványait találtuk meg, míg a további hat ki­sebb, ritkább leletanyagú lelőhely ideiglenes szállás, tanyahely lehetett.215 A falvak mint­egy fele mai ismereteink szerint, Árpád-kori előzmények nélküli, új alapítású település. A 210 Takács Miklós 1994 212. 211 Takács Miklós 1994 212. 212 Homokmégy területén nagymennyiségű Árpád­kori településnyomot dokumentáltak. A lelőhelyek többségénél kimutatható a 13-14. század felé mutató kontinuitás. A tatár pusztítás ezen a vízjárta-mocsa- ras vidéken feltehetőleg kisebb volt az országosan ta­pasztaltaknál. Gallina Zsolt 1998 96. 213 Györffy György 1987 334. 214 8., 20., 27., 30., 37,55., 56., 61., 82., 96., 99., 100., 106., 117 lelőhelyek. 215 Hasonló kisméretű településeket tapasztaltak Ho­mokmégy területén is. Gallina Zsolt 1998 97 késő középkori falvak nyomai a korábban (az Árpád-kor időszakában) kevésbé vagy egy­általán nem lakott területeken is előkerültek. A települések területén gyűjtött leletanyag jól tükrözi a középkori fazekasság magas színvo­nalát. Szinte minden lelőhelyen megtalálha­tók kisebb-nagyobb számban az erősen tagolt, fedőhornyos fazék peremtöredékek, fedők pe­rem- és gombtöredékei, kályhaszemek töredé­kei. Néhány esetben a korra jellemző grafitos bécsi importkerámia (13. sz. végétől), illetve festett kerámia is előkerült. A mai Hajós határában több késő középko­ri településről is rendelkezünk információk­kal. (4. térkép.) A falvak jelentős része okleve­les és egyéb forrásokkal már korábban azono­sításra került.216 Korábbi ismereteinket, felte­véseinket a terepbejárás minden esetben pon­tosította, megerősítette. A korábban lokalizált Hajós/Hetős Szentgyörgy (a jelenlegi város átellenes oldalain elterülő 27. vagy 118. lelő­hely), Csákányfő (a Hajósra vezető út két ol­dalán elhelyezkedő 30. és 42. lelőhely), Mores (55., 56. valamint 100. lelőhely,217 esetleg a 20. lelőhely218), települések mellett sikerült azono­sítani az egykori Kál/Kall (47. lelőhely) falut is. Nagy valószínűséggel szintén sikerült lo­kalizálni Pókaház, Keresztur vagy Zádor tele­püléseket. A jelenlegi terepbejárás során egye­dül az egykori Orbágy/Orbágyszentgyörgy település helyét nem lehetett pontosan meg­határozni.219 Csákányfő 1995 óta ismert temp­loma220 mellett (42. lelőhely), meghatároztuk Mores (55. lelőhely) és nagy valószínűséggel Kál falu templomának helyét (47. lelőhely) is. A korai, gyorsan pusztuló anyagú templo­2,6 Wicker Erika - Knipl István 2005a 95-139. Wicker Eri­ka 2008171-172. 217 A 100. lelőhely mintegy 700-800 méterre, DK-re ta­lálható a falu templomától (55. lelőhely). Nagy való­színűséggel a templom körül elhelyezkedő település része. Ennek igazolását azonban az 55. és 100. lelőhely közötti erdő megakadályozza. 218 A lelőhely mintegy 1 km-re található a 100. lelőhely­től. A szigetszerű területen elhelyezkedő település nagy valószínűséggel önálló település is lehetett. Je­lenleg ezen a területen templom nyomát nem találtuk meg. 219 Hajós-Kéleshalma Szentgyörgy nevű határrésze er­dővel, gyümölcsössel, szőlővel fedett, jelenleg nem bejárható. 220 Wicker Erika helyszínelése 1995. TIM Irattár 119/95.; TJM Irattár 20/1995.; Kőhegyi Mihály helyszínelése 1995. TIM RA 237-2001.; Wicker Erika 2004 64.; Wicker Erika 2006 64-65.; Wicker Erika 2008 172. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom