Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Knipl István A lelőhelyeken kis mennyiségű, főként apró, fehér kaviccsal soványított, sötét vörösesbarnás, zsíros tapintású bográcsperemeket, fenék és oldaltöredékeket sikerült összegyűjteni. A korszakra általánosan jellemző a formai sokszínűség, a csigavonal, a „rádli"- és hullámvonaldísz210 mellett a cserépbográcsok használata is. Az Árpád-kor kerámiaművessé- gének a 12. sz. elejétől a 13. sz. közepéig tartó második szakaszára a formák egyszerűsödése és az egységesedés a jellemző, míg a 14. sz. közepéig visszatér a formák sokszínűsége,211 és megjelenik a kevesebb vasoxidot tartalmazó, fehérre kiégett kerámia. A korabeli településrendszerre hatalmas csapást mért a tatár pusztítás.212 213 Kalocsa környékén minden bizonnyal a Sárköz mocsarainak köszönhetően az országos átlagnál kisebb lehetett a pusztulás. A tatárjárás után betelepülő kunok 1246-ban megkapták a Duna-Ti- sza közének elnéptelenedett homokvidékét, 213 így Hajós területe a magasparttal ismét megyék és népcsoportok határterületévé vált. Késő középkor - kora újkor (Török kor) (1301-1686) A 13-14. század időszakában kialakult a lényegesen kisebb számú, ám jelentős lélekszámú falvakból álló településhálózat. A terepbejárás során, 14 lelőhelyen (a magaspart közvetlen környezetében és a Sárközben is) találtunk késő középkori megtelepedésre utaló nyomokat.214 A lelőhelyek közül nyolc esetben minden bizonnyal tényleges falu maradványait találtuk meg, míg a további hat kisebb, ritkább leletanyagú lelőhely ideiglenes szállás, tanyahely lehetett.215 A falvak mintegy fele mai ismereteink szerint, Árpád-kori előzmények nélküli, új alapítású település. A 210 Takács Miklós 1994 212. 211 Takács Miklós 1994 212. 212 Homokmégy területén nagymennyiségű Árpádkori településnyomot dokumentáltak. A lelőhelyek többségénél kimutatható a 13-14. század felé mutató kontinuitás. A tatár pusztítás ezen a vízjárta-mocsa- ras vidéken feltehetőleg kisebb volt az országosan tapasztaltaknál. Gallina Zsolt 1998 96. 213 Györffy György 1987 334. 214 8., 20., 27., 30., 37,55., 56., 61., 82., 96., 99., 100., 106., 117 lelőhelyek. 215 Hasonló kisméretű településeket tapasztaltak Homokmégy területén is. Gallina Zsolt 1998 97 késő középkori falvak nyomai a korábban (az Árpád-kor időszakában) kevésbé vagy egyáltalán nem lakott területeken is előkerültek. A települések területén gyűjtött leletanyag jól tükrözi a középkori fazekasság magas színvonalát. Szinte minden lelőhelyen megtalálhatók kisebb-nagyobb számban az erősen tagolt, fedőhornyos fazék peremtöredékek, fedők perem- és gombtöredékei, kályhaszemek töredékei. Néhány esetben a korra jellemző grafitos bécsi importkerámia (13. sz. végétől), illetve festett kerámia is előkerült. A mai Hajós határában több késő középkori településről is rendelkezünk információkkal. (4. térkép.) A falvak jelentős része okleveles és egyéb forrásokkal már korábban azonosításra került.216 Korábbi ismereteinket, feltevéseinket a terepbejárás minden esetben pontosította, megerősítette. A korábban lokalizált Hajós/Hetős Szentgyörgy (a jelenlegi város átellenes oldalain elterülő 27. vagy 118. lelőhely), Csákányfő (a Hajósra vezető út két oldalán elhelyezkedő 30. és 42. lelőhely), Mores (55., 56. valamint 100. lelőhely,217 esetleg a 20. lelőhely218), települések mellett sikerült azonosítani az egykori Kál/Kall (47. lelőhely) falut is. Nagy valószínűséggel szintén sikerült lokalizálni Pókaház, Keresztur vagy Zádor településeket. A jelenlegi terepbejárás során egyedül az egykori Orbágy/Orbágyszentgyörgy település helyét nem lehetett pontosan meghatározni.219 Csákányfő 1995 óta ismert temploma220 mellett (42. lelőhely), meghatároztuk Mores (55. lelőhely) és nagy valószínűséggel Kál falu templomának helyét (47. lelőhely) is. A korai, gyorsan pusztuló anyagú templo2,6 Wicker Erika - Knipl István 2005a 95-139. Wicker Erika 2008171-172. 217 A 100. lelőhely mintegy 700-800 méterre, DK-re található a falu templomától (55. lelőhely). Nagy valószínűséggel a templom körül elhelyezkedő település része. Ennek igazolását azonban az 55. és 100. lelőhely közötti erdő megakadályozza. 218 A lelőhely mintegy 1 km-re található a 100. lelőhelytől. A szigetszerű területen elhelyezkedő település nagy valószínűséggel önálló település is lehetett. Jelenleg ezen a területen templom nyomát nem találtuk meg. 219 Hajós-Kéleshalma Szentgyörgy nevű határrésze erdővel, gyümölcsössel, szőlővel fedett, jelenleg nem bejárható. 220 Wicker Erika helyszínelése 1995. TIM Irattár 119/95.; TJM Irattár 20/1995.; Kőhegyi Mihály helyszínelése 1995. TIM RA 237-2001.; Wicker Erika 2004 64.; Wicker Erika 2006 64-65.; Wicker Erika 2008 172. 22
