Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A bor a hajósi sváb hagyományos népéletben (20. század első fele)
A bor a hajósi sváb hagyományos népéletben (20. század első fele) Der Ochs, der sauft a Wasser, da wird er stark, trenkt der Mensch a Wasser, so wird er matt, so trinken wir lieber ein Wein, daß wir keine Ochsen sein. (Az ökör vizet iszik, erős lesz tőle, ha ember vizet iszik, bágyadt lesz tőle, ezért inkább bort iszunk, hogy ökrök ne legyünk.) Borivás előtt a gazda így szólt a borhoz: O du edle, süße, rote Farbe, früher hast du mit meinen Vater so getan, und jetzt fängst du mit mir an?! Aber wart, das wird deine Strafe sein: Marsch mit ens Loch hinein! (Te, édesnemes, piros szín, hajdan apámmal tetted ezt, és most velem kezded el? Megállj, komám, megbüntetlek, büntetésed: mars a lukba veled!) Az újévi jókívánságokban is szerepel a jó bortermés: Wünsch ich ein glückliches neues Jahr, ein roten Tisch, mitten hinein ein Glas Wein, dann kann Herr und Frau recht lustig sein. (Kívánok boldog új esztendőt, piros asztalt, rajta borosüveget, a gazdának és asszonyának víg kedveket.) A víz és a bor vetélkedése (Der Wasser- und Wein-Streit): Es geht Liedlein so hibsch und so fein, das ist vom Wasser und von dem Wein, jetzt wollen wir anfang' zum streiten, der Wein, der kanns s Wasser nicht leiden. (Van egy ének, szép nótaszó, a vízről és a borról szól, a bor a vizet nem bírja, hát kezdődik kettőjük harca.) Da sprach der Wein: „Wie bin ich so fein, mich tragt man in die Kirche hinein, mich braucht man zum Sakramente, den Menschen zum letzten Ende." (Szólt a bor: Milyen jó is vagyok, a templomba is eljutok, kellek a szentségekhez, az embernek a végső perchez.) Da sprach das Wasser: „Wie bin ich so fein, mich tragt man in die Kirche hinein, mich braucht man zum Kindilein taufen, den Menschen zum christlichen Glauben." (Szólt a víz: Milyen jó is vagyok, a templomba is eljutok, kellek a keresztelőkön, segítek mind a hívőkön.) Da sprach der Wein: „Wie bin ich so fein, mich tragt man in den Keller hinein, mich trinkt man statts Siaßem, statts Saurem, die Herren ja so wian die Bauren. ” (Szólt a bor: Milyen jó is vagyok, a pincébe is eljutok, isznak az urak, parasztok, isznak az édesre, sósra.) Da sprach das Wasser: „Wie bin ich so fein, mich tragt man in die Küche hinein, mich braucht man die ganze Woche zum Waschen, zum Bachen, zum Kochen." (Szólt a víz: Milyen jó is vagyok, a konyhába is bejutok, kellek az egész héten, velem mosnak és sütnek és főznek.) Da sprach der Wein: „Wie bin ich so fein, ich fliaß aus einem Reabilein, mich braucht man nich ackern, nich bauen, nuar jährlich zwei-dreimal umhauen." 173
