Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A bor a hajósi sváb hagyományos népéletben (20. század első fele)
A bor a hajósi sváb hagyományos népéletben (20. század első fele) rint a fagyot csak a harmadik nap hozza, ezért egyesek csak Bonifácot szidják. Az utolsó fagyosszent, Orbán (május 25.), szintén nagy kárt tehet a szőlőben: Orbán naß,/abid d Trauba bis ens Faß, azaz Orbán, ha vizes, a szőlő egyre kevesebb lesz. Az Orbán-napot 'borissza' (Weisaufr) napként tartották számon - a népi regula szerint: A borissza még nem csinált akkora bajt, az meghagyott valamennyit, de a Sebestyén tiszta munkát végzett, azaz elvitte a termést. (Dr Weisaufr hat kuei Malher gmacht, dea hat no bitzli glau, abr dr Baschti macht a saubra Arbed.) Barnabás napján (június 11.) feltétlenül kell az eső, mert csak akkor lesz jó termés a szőlőben. Szent Péter napján (június 29.) a hajósi emberek hite szerint 'vándorolni mennek a szőlőfürtök' (Trauba gaud gi wandra).15 Ha a kedvezőtlen időjárás miatt a virágzáskor valamely betegség üti fel a fejét a szőlőben, a virágok megporzása nem megfelelő, és a beteg fürtök vörös színt öltenek, akkor azt mondják: a szőlőfürt 'felölti a piros nadrágját, és vándorútra kel'. Ilyenkor a szőlőszemek még hosszú ideig olyan jelentéktelenek, mintha nem is volnának a tőkén szőlőfürtök. Augusztus közepére viszont szépen megerősödnek, dúsan megtelnek - akkor térnek vissza „vándorlásukból" Nagyboldogasszony napjával. Sarlós Boldogasszony (július 2.) napjáról azt tartották, hogy ezen a napon látogatja meg Mária Erzsébetet16, és megy vele a szőlő is. Ha száraz időben kel útra, majd a Nagybol- dogasszony-napi esővel érkezik vissza, akkor az összes szőlő elrohad. Fordítva is igaznak bizonyult a népi megfigyelés: ha esik, mikor útjára indul, akkor száraz időt hoz magával, mikor megérkezik és jó szőlőtermést. Jakab és Anna napjához (július 25-26.) fűződik a következő időjárás-regula: En Jakob and Anna / siecht ma d Trauba schia hanga - azaz: Jakab- és Anna-napon / a szőlő szépen mosolyog. Ekkor már lehet csemegézni a szőlőben, hiszen 15 Vándorútra kelnek a szőlőfürtök, és augusztusban jönnek vissza, de csak azok, melyek visszatalálnak, melyek az úton nem mennek tönkre. Amelyek megmaradnak, azokat lehet szüretelni. (Az időjárás és a betegségek kártételeiről, a szőlő megfelelő kezeléséről van itt szó.) 16 A katolikus népi kalendárium szerint Sarlós Boldogasszony napján Mária látogatást tett Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál. az első szőlőfajta, a jakab szőlő vagy jakab és anna szőlő ekkorra érik meg. Ha csemegézés közben feltekintenek az égre, és ott nagy és sok felhőt látnak, akkor sok nagy hordó fog megtelni borral. Ám ha csak felhőcskék úszkálnak az égen, akkor csak kis hordókra lesz szükség, és azokból sem kell majd sok. Rókus napján (augusztus 15.) szemlenap (Schätztag) volt Hajóson: nem dolgoztak, hanem végignézték a szőlőket.17 Borászat A leszüretelt szőlőt fakádakban szállították a pincéhez, a feldolgozás helyére. A szőlő feldolgozása már lényegében a kádba hordáskor megkezdődött, amikor a kocsin döngölték (stampfa) a szőlőt. Aki döngölte a szőlőt, az nem darálta. Az 1930-as évek elejéig még számos gazda megtartotta a zsákban való döngölés, a csumiszolás szokását, melyhez fából készült döngölőt használtak. Lábbal taposásra (Trauba eitretta) már csak a 20. század első évtizedében volt példa. Az 1920- 30-as években, aki tehette, vásárolt darálót (Traubamihle) a munka megkönnyítésére. A must nyerésére évszázadok óta prést (Preß, Weipreß) alkalmaztak. A kékszőlő (blai Trauba) feldolgozása több időt igényel, mint a fehérszőlőé - mert a kékszőlőt héjon erjesztik. A döngölés vagy a darálás (Mahla) után a préselés (Preßa) következik. A fehérszőlőt a darálás után rögtön préselik, és máris be lehet tölteni a hordóba (Faß). A préselés után a szőlőlét faedényben (Viatl) behordják a pincébe, beletöltik a hordókba, majd a kékszőlő ott forr tovább, illetve a fehérszőlő mustja ott indul forrásnak. A préselésből visszamaradt törkölyt azonnal vízzel öntötték fel, s mindennapi fogyasztásra alkalmas, alacsony alkoholtartalmú bort készítettek belőle. Majd néhány napi erjesztés után újból kipréselték. A hajósi gazdák szerint egy rothadt, egy savanyú és egy édes fürt adja a legjobb bort - vagyis mindez hozzátarozik a jó borhoz: a kellő savtartalom, cukortartalom és az erjedést szolgáló összetevők. 17 Schön Mária 1999.189-196. 159
