Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Knipl István: Hajós régészeti topográfiája
Hajós régészeti topográfiája járás során több kisméretű, tanyaszerű településnek tekinthető lelőhely került elő,76 míg több esetben nagyobb kiterjedésű faluhely nyomaira bukkantunk.77 A faluhelyek közül is kiemelkedik több hektáros területével és igen intenzív leletanyagával a 20.78 illetve a 27. lelőhely. Bronzkor (Kr. e. 2700/2500-900/800)79 A Kr. e. 3. évezred második felében erőteljes változás alakult ki a terület növényvilágában. A Duna árterületén a gyertyán és a bükk terjedt el, és gyertyános-tölgyes valamint gyertyános-bükkös társulások jelentek meg. Ugyanekkor a homokhátságon a sztyeppek kiterjedése mintegy 75-80 %-ra emelkedett, és a holocén korábbi fázisában kifejlődött tölgy- hárs erdőkkel jellemezhető erdőssztyepp helyét kaszálók, legelők és gabonaföldek vették át a rézkor végén, a bronzkor kezdetén. Bár a klíma csapadékosabbá vált - például a mo- rotvatavakban a vízszint egyértelműen magasabb lett, de az erős antropogén hatás, az intenzívebb termelő tevékenység megakadályozta az erdők kialakulását. Ezen fázis kezdetén erőteljes és jellegzetes, minden bizonnyal emberi hatást tükröző pernyecsúcs alakult ki a vizsgált mintákban.80 A rézkor végén, a bronzkor kezdetén végbement klimatikus változások nemcsak a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyát változtatták meg, hanem jelentős szerepet játszottak kultúrák keletkezésében és eltűnésében is.81 A bronzkor korai és középső szakaszában a Kárpát-medence területe jelentette két nagy kulturális tömb határvidékét. A Dunántúl és Észak-Magyarország a nyugat-európai, míg az Alföld és a Mezőföld az előázsiai, délkelet-európai, a földművelésen alapuló gazdálkodási módot folytató mediterrán világhoz kapcsolódott. A bronzkor első időszakában új fémmegmunkálási ismeretek terjedtek el, 76 15., 25., 75., 76., 96. lelőhelyek. 77 13., 14., 18., 20., 27., 36., 110. lelőhelyek. 78 A lelőhely mintegy 1400 m hosszan terül el az egykori meder partján. Mérete a később rátelepült középkori falu kiterjedését is lényegesen meghaladja. 79 2. térkép. 80 Knipl István - Sümegi Pál 2011 50. 81 Poroszlai Ildikó - Csányi Marietta - Tárnoki Judit 2003 141. elterjed a réz+ón, réz+antimon, réz+arzén ötvözete, azaz a bronz82 használata. Az egykor az egész Kárpát-medencét befolyása alatt tartó, a rézkor végére helyi csoportokra széteső Baden-kultúra83 helyét a Dunántúl déli részén a Vucedol-kultúra, a Tiszántúlon pedig a sztyeppéi kurgánok népe vette át. A Kr. e. 3. évezred középső harmadában a Vucedol- kultúra helyét fokozatosan a balkáni területekről származó Somogyvár-Vinkovci kultúra foglalta el, a Kárpát-medence többi részén viszont a vucedoli hagyományokat folytató Makó-kultúra terjedt el.84 A Duna-Tisza köze erdőkkel tagolt ligetes steppéin85 a Makó-kultúra állattartó, földművelő népessége élt.86 Hajós területe minden bizonnyal a kora bronzkori Somogyvár-Vinkovci és a Makó- kultúra határterülete volt.87 A Makó-kultúra ritkásan elhelyezkedő, általában kisméretű településeinek nyomai a magaspart és a Sárköz területén is előkerültek.88 A kultúra legjellemzőbb edénytípusai a seprűdíszes, bordákkal tagolt oldalú, gömbös testű edények, durva fazekak illetve a belső oldalukon sávozott háromszögekre osztott, geometrikus mintákkal díszített talpas tálak. Belső díszes talpas tálak töredékei vizsgált területünkön két lelőhelyen kerültek elő (28., 120. Császártöltés-Újtemető I lelőhely).89 A Makó-kultúrát a Duna-Tisza közén a Nagyrév-kultúra követte. A kultúra elsősorban földművelő népessége a Duna mentén sorra alakította ki teli-telepeit, majd átkelve a Duna-Tisza közén, a Tiszát Tószegnél elérve elfoglalta a folyó mindkét oldalán elhelyezkedő part menti sávot.90 A nagy folyók part menti sávjaiban tell-építő-kultúra népessége a 82 Poroszlai Ildikó - Csányi Marietta - Tárnoki Judit 2003 141. 83 Horváth László András - M. Virág Zsuzsanna 2003 127. 84 Kulcsár Gabriella 2003 142. 85 Bökönyi Sándor 1979 109. 86 Biczó Piroska 1984 21. 87 Tóth Katalin 1998b 205. 88 3., 16., 27,28., 79., 120. lelőhelyek. 89 A Császártöltés-Újtemető 1. lelőhelyen talált tálnak előkerült a teljes talpa és díszített felső részének mintegy negyede. A díszítés a makói kultúrára jellemző háromszögekből áll, melyek belsejét sakktáblaszerűen kitöltöttek üres és rácsmintás négyzetekkel. A tál talpa alacsony csőtalp. A tál díszítése megegyezik a He- ves-Paptagon feltárt makói belső díszes táléval. Knipl István 2004186.; Knipl István 2009a 105. 90 Poroszlai Ildikó 2003 143. 13
