Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - V. Székely György: Elfedett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén

V. Székely György 1. Magyarország, IV. Béla (1235-1270) dénár, C.263.; H.69. - 5 db; 2. Magyarország, IV. Béla (1235-1270) brak- teáta, C.275.; H.195. - 9 db; 3. Friesachi típusú pénzek - 13 db. Az éremanyag további vizsgálata előtt mindenekelőtt a Templomhegyen talált pén­zek jellegét célszerű meghatározni. Egyrészt az előkerülés körülményei és az azokkal kap­csolatos megfigyelések alapján teljességgel ki­zárható, hogy ezek a pénzek a templomkörüli temetőben a középkori egyházi szertartás sze­rint eltemetett halottak pénzmellékletei, azaz sírobulusok lettek volna. Másrészt az is kevés­bé valószínű, hogy a sírok közé szándékosan elrejtett, azaz földbeásott éremlelet szétszóró­dott darabjai lennének. Inkább az feltételezhe­tő, hogy ez a kis leletegyüttes minden bizony­nyal az egyik halottal együtt - valószínűleg véletlenül - lett eltemetve, tehát a temetést közvetlenül megelőző időszak használatban lévő, azaz forgalmi pénzeit tartalmazta. Ilyen nagyobb számú pénz sírban történő előfordu­lása, tehát a halottal együtt történő eltemeté­se nem példa nélküli: mind a 11. századból,38 mind a 12. századból,39 mind a 13. századból40 ismert hasonló eset. A lelet értékelése A Templomhegyen talált éremanyag ösz- szetétele teljesen azonos a tatárjárás idején földbekerült hazai pénzleletek összetételével, melyekben a friesachi pénzek társaságában gyakran fordulnak elő magyar lemezpénzek és a Béla rex köriratú H.69. dénár. Ez utóbbia­kat a magyar numizmatikai kutatás sokáig III. Béla királyhoz kötötte, de ma már egyre több bizonyíték szól amellett, hogy ezek többségét a H. 69. dénárral együtt a 13. század első év­tizedeiben, a tatárjárást megelőző időszakban bocsátották ki. A kiskunhalasihoz hasonló összetéte­lű leletek közül az egyik legközelebbi pár­huzamként a fentebb tárgyalt Akasztó- pusztaszentimrei lelet, valamint az ott idé­zett többi lelet említhető. Egy másik, időben 38 Rezi-Gyöngyösi csárda: Müller Róbert 1987 75-77., 80-81. 39 Kaposvár-61-es út: Bárdos Edith 1978 187-234. 40 Pécs-fakabhegy: Gál Éva 1985-1986 45-46. és térben egyaránt közelálló leletegyüttes a közelmúltban Szánkon bukkant elő, melynek éremanyagában szintén előfordult a H.69. dé­nár és a H.195 lemezpénz, bár itt hiányoztak a külföldi veretek.41 A kiskunhalasi éremegyüttes idegen pén­zeinek ismerete nélkül is nagy valószínűség­gel feltételezhető, hogy az ott talált pénzek a tatárjárást megelőző évek pénzforgalmának összetételét tükrözik. Minden bizonnyal vala­melyik elhunyt személy készpénzeként vélet­lenül került a sírgödörbe. A szokatlan elteme­tést kiváltó ok mögött - egyszerre több halott elhelyezését egy sírgödörbe, - egy olyan rend­kívüli történeti eseményt kereshetünk, mint amilyen a tatárjárás volt. Erre a feltételezésre a közelmúltban Szánk határában előkerült Ár­pád-kori ház feltárása során tett megfigyelé­sek is feljogosítanak.42 ÖRKÉNY-VENDEL (egykor Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm., ma Pest m.) Az Örkény határában napvilágra került éremleletre vonatkozó feljegyzés Miletz János­nak köszönhető, aki kéziratos éremnaplójában a gyűjteményébe került érmek többségénél azok lelőhelyét és előkerülési körülményeit is feljegyezte.43 A gyűjtemény magyar pénzeit leíró résznél az alábbi bejegyzés olvasható: „Az 1-14 szám alatt leírt Árpádkori pénzek lelőhelye volt Örkény. Pestmegyében, a faluhoz közel délnek, Lajos mizse felé, 1868. augusztus 24. a vendeli pusztán mely akkor báró Sina bir­toka volt. Midőn a béresek őszi vetésre szántogat- tak, egy homokdomb magaslaton egyszer csak az eke egy nagy fazekat dobott ki, melyben temérdek Árpádkori és frisachi ezüst pénz, arany gyűrűk, csiszolatlan smaragd és rubin kövekkel, arany fül­bevalókkal volt az összes súly lehetett vagy 3 font [utólag beszúrva IV2 kiló], Rottler Nándor akkori gazdatiszt, jó barátom, kihez mint kunfélegyházi fiatal tanár kirándultam, akkor Örkényen lakó bá­tyámtól, nekem adta ezen pénzeket." Ehhez kap­41 Sz. Wilhelm Gábor 2010 13-14. 42 Uo. 13-14. 43 Éremgyűjteménye és vele annak kéziratos naplóban vezetett jegyzéke Kiskunfélegyházára került, ma a Kiskun Múzeum őrzi, leltári száma: 85.2.1. A numiz­matikai gyűjtemény ismertetése: V. Székely György 2002b 49-52.; 2010.139-143. 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom