Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)

Régészet–Antropológia–Numizmatika - V. Székely György: Elfedett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén

Elfeledett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén

csolódik a következő oldal tetején olvasható bejegyzés: „15-től 20 számig leihely Örkény Pest-Kis-Kun megyében, mint a 87. lapon 1-14. sz. alatt."

Miletz leírása szerint 1868 augusztusában a vendeli határrészben egy gazdag Árpád-kori kincslelet bukkant felszínre, amely magyar és friesachi pénzek mellett arany ékszereket és drágaköveket tartalmazott.44 A pénzek közül mintegy 15-20 darab került ajándékozás útján Miletz János birtokába,45 a lelet nagyobbik részének további sorsa ismeretlen.46 A lelet pénzeinek darabszámát csak becsülni lehet, de minden bizonnyal több ezerre tehető.47

A lelet ismertetése

A lelet összetételére - ha csak hozzávetőlegesen is - csupán a Miletz János gyűjteményébe került, és a naplóban leírt darabok alapján következtethetünk. Ezt azonban alaposan megnehezíti, hogy a beírt eredeti sorszámozást és meghatározást egy későbbi időpontban áthúzták és átjavították. Ezt minden bizonnyal maga Miletz János végezte el, ahogy gyűjteménye az évtizedek alatt gyarapodott.48 Az éremrajzok és a leírások alapján a következő friesachi pénzfajokat lehet meghatározni: LFr.4., 8., 17., 118., 183., 161., 204.49 A most felsorolt pénzfajok mindegyike előfordul más egykorú hazai éremleletben is, tehát felbukkanásuk az Örkényi leletben is joggal valószínűsíthető. A 13. századi hazai leletekben a friesachi pénzek leggyakoribb kísérői a lemezpénzek és a H.69. dénár. Miletz éremnaplójában a H.192, H.199., H.200. brakteáta, valamint a H.69. dénár rajza és leírása is szere44 Vendel puszta, majd Vendelmajor a 19. század végén már Csurgaymajor néven szerepel, ld. Borovszky Samu é.n. 104.

45 A Miletz-gyűjtemény további sorsára Id. V. Székely György 2010140.

46 A Magyar Nemzeti Múzeum irattárában vagy leltárkönyveiben nincs nyoma a leletnek.

47 A 2173 darabos kecskemét-nyíri lelet súlya a pénzekkel együtt talált ezüstrudacskával és egy kis ezüstlemezzel 3 font 19 lat, azaz több mint 1,5 kg volt, tehát hasonló nagyságú, mint az Örkényi lelet. V. Székely György 1992114.

48 Miletz éremgyűjteményének már a kiskunfélegyházi főgimnáziumba bekerülése után került sor annak nyomtatásban való közzétételére, ld. Szalay Gyula 1908.

49 Ezeket a friesachi vereteket a múzeum éremgyűjteményében ma már nem lehet egyértelműen azonosítani.

pel, ezek a pénzek tehát nagy valószínűséggel előfordultak az Örkényi leletben is. Az ismert darabok alapján a lelet összetétele a 3. mellékletben kerül ismertetésre.

Ékszerek: arany gyűrűk, arany fülbevalók (Miletz szerint)

Egyéb tárgyak: csiszolatlan smaragd és rubin kövek (Miletz szerint)

Az eddig adatok alapján az Örkényi kincslelet a tatárjárás idején elrejtett leletek sorába tartozik. Ezt a keltezést az éremanyag összetétele egyértelműen alátámasztja. A fentebb felsorolt magyar és külföldi pénzeken kívül Miletz János még különféle ékszerekről és drágakövekről is említést tesz, melyek részletesebb elemzését nagyban megnehezíti, sőt szinte lehetetlenné teszi az a tény, hogy puszta felsorolásukon túl semmiféle más adattal nem rendelkezünk.

A lelet értékelése

Az Örkényi leletet alkotó pénzekről nagyon kevés információval rendelkezünk. A magyar pénzek esetében csupán néhány típust ismerünk, de lehet, hogy még más fajok is voltak a leletben. Az idegen pénzekről szintén keveset tudunk. A lelet éremanyagának összetételére más, hasonló korú leletek alapján következtethetünk. Az éremrajzok alapján a leletben a H.192., H.199. és a H.200. lemezpénz volt, valamint a H.69. királyneves dénár. Ilyen brakteátafajokat és dénárt tartalmazott a nagytarcsai50 és a pátrohai51 lelet, de az Örkényi kincs lemezpénzei a H.191.52 vagy a H.195. fajjal,53 valamint mindkettővel kiegészítve számos más egykorú lelet magyar anyagát alkotják.54 Sajnos az Örkényi leletben előforduló brakteátafajok számarányáról semmiféle adattal nem rendelkezünk, csak feltételezhetjük, hogy a Miletz Jánoshoz került példányok a lelet zömét kitevő típusokból kerültek ki. Ez egyúttal azt a feltételezést sem zárja ki, hogy az ismert fajokon kívül

50 Nagytarcsa (Tóth Csaba 2007 85.)

51 Pátroha-Butorka-dűlő (Uo. 86.)

52 Csongrád-Faragó-tanya (Uo. 82.), Nagyecsed-Bagoly- vár (Uo. 85.), Nyáregyháza-Pusztapótharaszt, Zsen- gellér-dűlő (Uo. 85.), Szank-Haladás Tsz. (Uo. 86.)

53 Szabadhely (Uo. 86.), Tyukod-Bagolyvár (Uo. 87.)

54 Medgyesegyháza-Bánkút (Uo. 85.), Ostrovo (Brunémid Josip 1899-1900107-148.)

119