Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - V. Székely György: Elfedett Árpád-kori éremleletek a Duna-Tisza közén
CUMANIA 26. V. Székely György ELFELEDETT ÁRPÁD-KORI ÉREMLELETEK A DUNA-TISZA KÖZÉN Annak ellenére, hogy a magyar numizmatikai kutatás már több mint két évszázados múltra tekinthet vissza, a leíró éremtan mellett a numizmatika gazdaság- és társadalomtörténeti vetületei viszonylag kevesebb figyelmet kaptak. Az egykor élt emberek és az akkor használatos pénzek között fennálló viszony megismeréséhez, történeti elemzéséhez elengedhetetlen forrás a korabeli pénzleletek (szórvány-, sír- és kincsleletek) összegyűjtése és számbavétele. Más országokkal ellentétben ilyen összefoglaló és az egész ország területére kiterjedő, minden történeti kort átfogó adatbázis még nem létezik, csupán egy-egy korszak1 vagy egy kisebb terület2 leleteit ösz- szegyűjtő munka. Ezt a hiányt részben pótolnák a Magyarország régészeti topográfiája nagyívű munkálatainak eredményeként egy-egy megye járásainak összes régészeti - és benne a numizmatikai - anyagát és lelőhelyét a teljesség igényével közreadó kötetek,3 de erre a Duna-Tisza közén - Pest megye egyes területeit4 leszámítva - egyelőre várni kell. E munkát elősegítendő, most néhány kevésbé ismert Árpád-kori éremlelet adatait adom közre. AKASZTÓ-PUSZT ASZENTIMRE (egykor Pest-Pilis-Solt Kiskun vm.), MA SOLTSZENTIMRE (Bács-Kiskun m.) Az egykor Akasztó községhez tartozó Pusztaszentimre határában, a mai Soltszent- imre közigazgatási területén, Ivánka Oszkár birtokán 1893 tavaszán szántás közben ék1 A honfoglalás kor pénzleleteinek átfogó igényű közreadását Kovács László végezte el (Kovács László 1989), a magyarországi római kori pénzek összegyűjtése és folyamatos kiadása a Die Fundmünzen der römischen Zeit in Ungarn (FMRU) sorozatban történik, melyből eddig három kötet jelent meg. 2 Veszprém megye éremlelőhelyeit Huszár Lajos gyűjtötte össze: Huszár Lajos 1963 3 A sorozatban eddig 10 kötet látott napvilágot. 4 A volt szobi és a váci járás, vö. MRT. 9. szerekből és pénzekből álló kincsleletre bukkantak. A lelet két ezüst karikaékszert, négy gyűrűt, három csatot, két S-végű elektron hajkarikát és 266 ezüstpénzt tartalmazott.5 6 A lelet a kiskőrösi Járásbíróság közvetítésével került a Magyar Nemzeti Múzeumba.6 A kincslelet valószínűleg egy Árpád-kori település helyén vagy annak közelében került elő, mivel még utólag különböző vastárgyakat (két sarkantyú, szögek, pántok, vascsat töredékek), valamint egy cserépbográcsot küldtek be a múzeumba.7 Ezek a tárgyak minden bizonnyal a kincslelettel egy időben, a település helyén kerültek elő, de nem tartoztak a kincslelethez. Bizonyára csak az ékszerek és pénzek előkerülése által kiváltott figyelemnek köszönhető összegyűjtésük, és múzeumba juttatásuk. A leletből a Magyar Nemzeti Múzeum hét friesachi dénárt és az ékszereket vásárolta meg.8 A lelet azok közé a 13. századi leletek közé tartozik, melyek a pénzek mellett különféle ékszereket is tartalmaztak. Ez utóbbiak leírásától eltekintek, mivel ezt már Parádi Nándor és Lovag Zsuzsa elvégezte.9 * A lelet numiz5 A lelet pénzeinek darabszáma több helyen eltér egymástól, a jegyzék több tételénél áthúzások és javítások vannak, a feldolgozás során az eredeti leletjegyzékben szereplő 264 darabot vettem alapul. 6 A leletre vonatkozó legfontosabb iratok: MNM ÉRT Irattár 163/1893.; 400/1893.; 461/1893.; 172/1894. A lelet rövid említése: ArchÉrt 13 (1893) 286.; FIampel József 1894 270.; Réthy László 1894 87.; ArchÉrt 15 (1895) 184.; Gedai István 1969 114. (három különböző néven), melynek helyreigazítása és a kincslelet ékszereinek leírása Parádi Nándor 1975 128-131. 2 A 461/1893. számú irat szerint: „A puszta szentimrei leletben voltak régiségek és érmek. A régiségek vastárgyak: két sarkantyú, szögök, pántok, csat (vas) töredékek. Cserépedény sajátszerű széllel, mely laposan befelé van hajlítva és két ellentett helyen két-két lyukkal bír, hogy az edény rajta fölakasztható legyen. Az ezüstrégiségek közt van két ezüst karperec, négy gyűrű, két halántékgyűrű (elektronból ?) két négyszögű és egy kerek csat." 8 A pénzek: MNM ÉT ltsz.: 36/1894.1-4.; az ékszerek MNM RT ltsz.: 48/1894.1-11. 9 Parádi Nándor 1975 128-131.; Lovag Zsuzsa 1980 221-222., 224. 113
