Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

346 Schön Mária A gyermekkel egy tányérból tejet szopogató kígyó története viszont általáno­san ismert, és érdekes módon nevesítve, hogy kikkel történt meg kiskorukban. Jó néhány név kering a köztudatban. Egy kisfiú mindig a ház mögé ment a reggelijé­vel. Ott ette meg a kenyeret és a tejet. Egyszer az édesapja figyelmes lett erre. Kí­váncsi volt, hogy miért ott fogyasztja el gyermeke a reggelijét mindig. Mikor oda­ért, hallja, hogy rápöröl a kisfiú a kígyóra: Madárka, edd meg a falatokat is, ne csak a leveskét! A kígyó a tejet kiszürcsölgette, a kenyérdarabkák meg maradtak. Akkor az édesapa agyonütötte a kígyót, de meghalt vele a kisgyerek is. Mert mái­annyira együtt voltak, egy tányérból is ettek, és a kígyó beszívta a gyerek leheletét, ezért kellett a kisgyereknek meghalnia. A nagymamám azt mondta, ez igaz történet. (Szauter Istvánné) A germánok hite szerint őrző szellem lakozik néhány növényben is: a tölgy­ben, hársban, szilben, kőrisben, bodzában. Idézem a Nordische Mythologie c. könyv egy részletét: „Nemcsak a konyhában és a pincében, a tűzhely mellett és az istállóban laknak a házi szellemek, hanem a Bosträd alatt is (a lakás fája), a Vardträd alatt (védőfa, amelytől a család boldogsága függ), a Tunträd alatt (az ud­var fája), imádkoztak ezekhez a szent fákhoz, melyek az udvar közelében vagy a telken álltak, és hogy az ember és az állat megmenekedjen a szerencsétlenségtől, betegségtől, bajtól, ezért a gyökereikre tejet vagy sört öntöttek." 4 7 A könyv ír a kőris úrnőjéről ( Eschenfrau) és a bodza úrnőjéről (Holunderfrau) is. 4^ A ház védő­fájának szerepe az volt például, hogy a házban lakó szülőasszonyok átkarolták, hogy könnyebb szülésük legyen. 4 4 Ebből két vonatkozást érdemes megvilágítani. Az egyik: A hajósiakban is él a szent tölgynek hiedelme, mely Donárnak, a mennydörgés istenének fája volt. A hajósi és dusnoki határ mezsgyéjén állt szent tölgyhöz (haeilig Aeich) a hajósiak is eljártak imádkozni. A dusnokiak szent fűzfáról regélnek, melynek helyén épült 1855-ben a Mária-kápolna. Kérdés lehet, miért változott át a fűzfa a hajósiak tuda­tában tölggyé. A magyarázatát úgy tudom elképzelni, hogy a hajósiak pogánykori elődei számára a fűzfa nem volt szent fa. Elképzelésem szerint a szentség áttevő­dött egy olyan fára, amit őseik szentnek tiszteltek. Máig fennmaradt emlék, hogy a Hajósra érkező német betelepülők már a legelső úrnapi sátraikat (Käppala) is tölgyből építették. A másik: a növények védő szerepéről is tudtak a hajósiak. Azonban nem egy fa, hanem a cserjék közül a Holdr volt az, amihez segítségért fordultak. A Holdr kétjelentésű Hajóson. A jelző nélküli szó orgonát jelent, a wilda vagy schwaza Holdr (szó szerint: vadorgona vagy fekete orgona) a bodza. Általában azonban a Holdr szó hallatán mindkettőre lehet gondolni. Német köznyelvi megfelelője, a Holunder azonban csak a bodzát jelenti. A germán népek szokásai alapján elmond­4 7 HERRMANN, Paul 2004. 85. 4 8 HERRMANN, Paul 2004. 93. 4 9 HERRMANN, Paul 2004. 336.

Next

/
Oldalképek
Tartalom