Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 347 hatjuk, hogy a bodza volt az a növény, aminek ház- és családörzö szerepet tulajdonítottak. So haud sie államai gseit: „Seall ischt kuei Haus, mon kuein Holdrboscha staht, we! dr Holdrboscha seall hiat s Haus. " Hát hogy igaz-e, nem tudom. (így mondták mindig: Nem ház az, ahol nincs orgonabokor / bodzabokor, mert az orgonabokor / bodzabokor őrzi a házat. Hát hogy igaz-e, nem tudom.) Ha Hajóson az asszonynak elapadt a teje, kinyomott a melléből egy kis tejet, és ráöntötte az orgonabokorra / bodzabokorra. Ezt a műveletet háromszor kellett megismételni. Mert az orgonabokor / bodzabokor gyógyító bokor. Minden házba kell egy orgonabokor / bodzabokor. Sőt mikor az édesanya már nem akarta tovább szoptatni gyermekét, akkor is a Három Legfőbb Névvel a bokor alá öntött a tejéből, hogy elapadjon a teje. Hogy az édesanya és a bodzabokor közt titokzatos kapcsolat van, ez az emlék egy közkedvelt gyermekkörtáncban is fennmaradt. Renga renga reia dr Vattr staht em Baja, d Muattr staht em Holdrstock, älligi Biabala / Mädala huschuschu. Körbe körbe karikába, apa elment katonának, anya áll az orgonabokorba/bodzabokorba, minden kisfiú / kislányka csüccs csüccs csüccs. Ha a tehén véres tejet adott, akkor is ugyanaz volt a teendő. így adtak tanácsot: Fejjél ki egy kis tejet, és vidd oda az orgonabokorhoz / bodzabokorhoz. Segítsen az Atyaisten, a Fiúisten és a Szentlélekisten, hogy a tej megint olyan legyen, amilyen előtte volt. Ezért hagytak meg egy bokrot a kertben, mert minden házban volt tehén, és mert azelőtt az asszonyok tovább szoptattak. VÍZISZELLEMEK: GAEISCHTA, VÍZITÜNDÉREK, SELLŐK A Gaeischt egyszerűen szellemet jelent. A hajósi néphit szerint egyaránt lehet pozitív lény, mint a vízi szellemek, máskor kópészerü tulajdonsággokal felruházottak, mint a házi szellem vagy a kocsikat megállítok, lovakat megizzasztók, és lehetnek rémisztő, félelmetes lények, mint például a vad vihar szelleme (wilda Gaeischt), a vad vadász (wilda Jägr) és egyes éjszaka látogató szellemlények. Szemben a kútban lakó kampósemberrel a vízi szellemek lehetnek teljességgel ártalmatlanok, szelídek, sőt kimondottan nevetős, derűs lények, amelyek kedvüket lelik a szép éneklésben és táncban. Beszélnek a jég alatt lakó szellemekről, amelyek annyira nem félelmet keltők, hogy játékban maguk a fiúgyerekek is felidézték őket. Bottal lukat vágtak a vékony jégrétegen, és ráhasalva vagy nád segítségével levegőt fújtak bele. Vagy ugrándoztak-hintáztak a jégen, és figyelték a jég alá szorult levegő játékát. Amerre elillan a