Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
98 Iványosi-Szabó Tibor szolgálatra voltak kötelezve. Csak így lehet feloldani azt a látszólagos ellentmondást, hogy a korábban idézett 1665-ös összeírással szemben 1662-ben az első járásban 13 tizedes, a másodikban 15, a harmadikban ugyancsak 15 és a negyedikben 14 tizedest vettek nyilvántartásba." Ezt erősítheti meg az 1678. évi „tizedesek számtartása" is, ahol a 21 név felsorolása után a következő kiegészítés található. „Ezen város tizedöseinek hadnagyi: Demeter Márton, Herczeg István, Nagy Gergely obiit, Bese Márton." 33 8 Csak ezzel lehet feloldani azt az ellentmondást is, hogy bár 1693-tól már csak 18 tized volt, mégis 1697-ben 34 tizedes nevét rögzítették. 33 9 Tovább bonyolítja a helyi közigazgatásról alkotható képet az, hogy Hornyik János a tizedesek mellett közreadott egy másik esküszöveget is, amelynek „Ucza Esküttinek hiti" címet adta. Ok az esküjük alapján vállalták: „...ucza esküttségedben igazán eljársz. A gyilkost, paráznát, Tolvajt, Istenkáromlót, ha híreddel lészen, Biráidnak és előtted járó Gondviselőidenk megmondod, a kurta korcsmárost is, és az erdő lopót hasonlóképpen el nem szenveded, hanem a szerént mint egyéb akármi vétkest megjelented. Tizededben lakó Gazdát, sellyért és Rideget, ki micsodás életű, meg czirkálsz, és valamikor feles és sereges hatalmasok, akár Törökök, akár fölső és alsó magyarok várasunkra jőnek, hívatlan a várasházához jösz, és tehetséged szerént mindenekben Biráid mellett mindaddig valameddig szükség lészen, híven forgolódol. Ismét az hamis istállósokat, kiben fadgyú, hús, szíj, és egyéb tolvajlott jószág találtatik, úgy sellyért, Rideget az hol találtatik, igazán bemondod, e mellett lovas és szekeres embereket, kik Innep napon fel alájárnak, szekereznek, el nem szenveded, hanem megmondod." , 4° Más városokban sem ismeretlenek az „utcakapitányok". A bonyodalmat valójában az fokozza, hogy a különféle nyilvántartásokban hasonló elnevezésű hivatalos személyekkel, csoportokkal itt nem találkozhatunk. Ez az esküszöveg mégis bizonyos értelemben segítséget nyújt. Bár sokban megegyezik az előzővel, de van egy igen fontos bővítmény benne, amely azt jelzi, hogy támadás esetén a férfi lakosság meghatározott, szervezett csoportjai voltak kötelesek a tanács és a lakosság segítségére sietni. 1678. március 7-én a „fölső magyarok" zavarták meg a város életét. „Zavoti István, Horváth Jancsi, Ácsai István, Dinnyés Tamás, Csillag Mihály, Fekete Istók, Sajtos Mihály és több complices társai feles néppel itt kinn lévén városunkon, sok csintalanságokat elkövettenek. Akkoron, noha az egész tized népet a városházához vitettük az tizedesekkel és hadnagyokkal, mindazáltal sokan szófogadatlanságban találtatván, azon emberek nem jüttek a városházához..." Külön számba vették azokat, akik jelen voltak. Szappanos Jakab tizedéből 15 fő, Toldi György tizedéből 5 fő, Varga Mátyás tizedéből 8 fő. Pap István tizedéből 8 fő, Almási tizedéből 4 fő, Bodo And33 7 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek 275-278. 33 8 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1678. 283-284. 33 9IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1697. 269. 34 0 HORNYIK. János 1861. II. 509.
