Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 99 rás tizedéből pedig 13 fő jelent meg.

14

1 Ebben az évben gyakorta jelentek meg hívatlan vendégek. „Pünkösd másodnapján sok lévai és más végbeli katonák bejövén városunkba, Zavoti István, Fekete István, Horvát Géci etc. Sok csintalanságokat elkövettenek a városban, egy szegény legényt meg is vagdaltak, végre insurrectio lött, a városból kiűzték őket."

,4

: Ezen felkelés vélhetően azt jelenti, hogy az egyes tizedek az előírásoknak megfelelően megmozdultak, és ez hatásos is lett. A közvetlen mozgósításban minden bizonnyal az „utza esküttei" vállalták a fő szerepet. Célszerű még utalni arra, hogy ezek a tizedesek nemcsak a város védelmét szolgálták, hanem ők alkották az ún. paraszt-vármegyének a gerincét is. 1659-ben „...az nemes ország azt is végezte, hogy ... gonosztevők ellen ezután is oltalmazhassa magát fegyverrel az község ... a paraszt kapitányok, hadnagyok és tizedesek paraszt vármegyét hirdetnek, valaki fel nem kel ... szófogadatlanságáért 12 forinttal büntettessenek..."

34

3 A cigányok bírója A mezőváros hivatali szervezetéhez, a végrehajtói tevékenységhez tartozott még egy terület, amely egyben sajátos különállást is megvalósított. Az ismertető nem lenne teljes ennek rövid bemutatása nélkül. A cigányság a XVI. század második felében már jelen volt Kecskeméten. A következő században ismételten találkozunk velük a legkülönfélébb bírói és közigazgatási ügyekben. 4

4 Úgy tűnik, hogy ez a népcsoport régtől fogva sajátos, azt mondhatjuk külön szervezeti egységként kapcsolódott a mezőváros igazgatásához. Erre legkorábbi adatunk egy 1673-ban kelt feljegyzés, amely a főbírói számadásokban lelhető fel: „A czigányoknak bírája, Miklós vajda fizetett ílo. 5. den. 20 azért, hogy a török urak Haracsiájok kin lévén, sokat költöttünk reájok. Ez dolog tanács akarattyából ment véghez." ,4

> Aligha kétséges, hogy itt a teljes cigány lakosságra kivetett adóról van szó, és az összeget a vajdájuk szedte be. Tehát lényegében olyan feladatot kapott mint a kisbírók, pontosabban a tizedesek. E népcsoport száma fokozatosan bővült, és 1704-ben már 25 cigány családfőt vettek nyilvántartásba. A rájuk kivetett adót egy pótlólagos listán rögzítették, amely szerint 14 tallér közötti összeget vetettek ki rájuk. A nyilvántartásban fellelhető Radó Miklós cigányvajda, akit 4 tallér fizetésére köteleztek, de közszolgálata miatt adóját elengedték.

1

4'

1 Valószínűleg ő szedte be társaitól a rájuk kivetett összegeket. A jelzett önálló szervezet létezését mutatja az is, hogy ugyancsak 1704-ben egy másik '

4

I IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1676. 210-211. Az a tény, hogy a megjelentek nevét vették nyilvántartásba, vélhetően azt jelenti, hogy a többség nem tett eleget kötelezettségének. 34

2 IV. 1510. i/ 1677. 154' 34

3 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 70-71. 34

4 IVÁNYOS1-SZABÓ Tibor 1993. 7-55. 34

5 IV. 1510. i/ 1673. 156. 34

6 IV. 1508. c/ 1704. Pótlólagosan összeállított lajstrom.