Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 81 lői, főbíró Sz. Királyi Pál, adószedő Kalocsa János kértünk kölcsön Mihály Deákné asszonyunktól városunk fejében tall. 400.. ," 24 2 Tehát kétségtelen, hogy az adószedő rangban mindaddig közvetlenül a főbírót követte, amíg nem választottak másodbírót. 1691 -ben viszont már Király István főbíró és Varga István másodbíró után rögzítik Korbacz István adószedő nevét, 24 , és 1698-ban is megmaradt ez az újabb rangsor: „Becsülletes Szent Királyi Pál első és fő-, második Tóth Mihály és (harmadik) Péter János adószedő bírák uraink..." 24 4 Az adószedő feladatkörének pontos leírásáról sem maradt egykorú feljegyzés, és sajnos az esküszöveg sem áll rendelkezésünkre, amely eligazítást nyújtana. így csak az adókönyvek nagyon esetleges bejegyzései alapján lehet rekonstruálni azt. Legfontosabb feladata kétségtelenül mindvégig az adók beszedése és nyilvántartása volt. Ezek között a legfontosabbak 1663-ban a következők voltak: „Az császár adaja számvetve f. 1682, den. 40. Az derékadó számvetve f. 4.869, den 25. Az vadszám mindenestűi 109 ezör hétszáz 39,5" Ezek köre később számottevően bővült. Tehát az ő feladata volt a különféle adók és a földesuraknak járó pénzbeli szolgáltatások, a kötelező ajándékok időben történő előteremtése és a főbíró rendelkezésre bocsátása. O tartotta nyilván a különféle kölcsönök és az utánuk fizetett kamatok összegét. A báránydézsmáról készült listák nagyobbrészt az adókönyvekben lelhetők fel. A legkülönfélébb büntetések beszedése is többségében rá hárult. Feljegyzései között találhatók a város gabonakészleteit tároló vermek listái. Ugyancsak rá tartozott a kocsma, a „sajtosház", a pálinkafőző működtetése. Az adószedő fogadta fel és ellenőrizte a város alkalmazottait, ő fizette és tartotta nyilván a város pásztorainak, a szakácsasszonyoknak, a különféle szolgáknak a bérét stb. Az eddigiekből is látszik, hogy munkája mindvégig rendkívül összetett volt, és igen nagy felelősséggel járt. A század utolsó két évtizedében a városra olyan mérvű és sokfajta pénzbeli és naturális jellegű követelések szakadtak, hogy a régi formában munkáját már nem tudta ellátni. Ezért segítségre volt szüksége: 1688 februárjában „Kalocsa János uram főbíróságában az cseléd és örökség után való quantumnak... kiszödésére rendöltettenek Kaszap János, Kováts Gergely és Könyves András." 24 5 1690ben pedig a „...porcióbeli summának becsülletes exactorai Szabó Bálint, Csaba Mátyás, Péter János és Kis István uraink" lettek. 24 6 A város gazdasági és pénzügyeiért felelős tisztségviselő mellett régtől fogva tevékenykedett egy tapasztalt írástudó ember, aki a többirányú munka nyilvántartásait vezette, a felmerülő adminisztrációs munkát elvégezte. Ezt a kevés számú fennmaradt adat is kétségtelenné teszi. Az 1660. február 7-én felvett jegyzőkönyv név szerint is említi Víg Mátyás adószedő deákot. 2 4 Egy jóval későbbi adat: 167424 2 IV. 1508. c/ 1664. 223-226. 24 5 IV. 1504. m/ Robotlajstrom 1691. 5. 24 4 IV. 1508. c/ 1698. A kötet lapjai számozatlanok. 24 5 IV. 1508. c/ 1688. 5. 24 6 IV. 1508. c/ 1690. A kötet lapjai számozatlanok. 24 7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 71-72.
