Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
82 Iványosi-Szabó Tibor ben „György deákot adószedő Sárközi Pál urunk mellé fogattuk meg in flo. 35..." 24 s A következő évben „adószedő Dallos István mellé" fogadták meg hasonló feltételek mellett. 24 4 1695-ben Szűcs István adószedő munkáját Csete János segítette, akinek címét, beosztását nem jelzik. 25 0 Tekintettel arra, hogy a város bevételeinek nagyobb része az adószedő kezébe került, éves munkálkodásáról tapasztalt emberek előtt kellett elszámolnia. Évközben a bevételek jelentős részét folyamatosan át kellett adnia a főbírónak, vagy továbbítania kellett a város kötelezettségeit a különféle hatóságoknak, illve földesuraknak. így részéről nagyobb összeg átadására a szolgálati év végén ritkán került sor. Elszámoltatásuk formailag legtöbbször bírótársaival együtt történt, de ezen belül részletekbe menően kellett kiadásaikról és bevételeikről nyilatkozniuk. A század végén egyre gyakoribb lett az adószedő önálló elszámoltatása: 1691. május 26-án „Balogh István tavalyi adószedő uram az mely pénz az esztendő által az őkegyelme kezében ment, mindenestűi böcsületesen számot adott fogyatkozás nélkül ilyen böcsőletes uraink előtt, úgymint számvevő személyek előtt..." A bizottság minden tagja viselt korábban valamilyen vezető tisztséget. Az elszámolás során „adott őkegyelme készpénzt tallért 465... Ezen kívül hagyott őkegyelme magánál tall. 10 a végre, ha valaki találani adósságot kéret [!] őkegyelmén." 2~' Az adószedőbírói megbízatás fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a státus 14 személy számára előkészület volt a főbírói szék elnyeréséhez, tizennyolc cívis számára viszont az emelkedés végső pontjának bizonyult. A négy évtized alatt 32 személy töltötte be ezt a tisztséget. Nagy István három alkalommal is vállalta, míg kétszer hét főre bízták ezt a teendőt. Az egyes megbízatások között ez esetben is rendszerint több év telt el. Társadalmi hátterük a főbírókéval szemben számottevő eltérést mutat. A szerényebb vagyonú csoportokból származók aránya csekély eltérést jelez, de a középbirtokosoké kétszerese - 28% helyett 56% -, a gazdagok aránya pedig fele 60% helyett 28% - mint a főbíróknál. A másodbíró A török fővezér Bécs elleni, katasztrófával járó támadása, majd a keresztény hadak ellentámadásai során a Homokhátság mezővárosaira rendkívüli terhek hárultak. A főbíróra olyan sokféle munka nehezedett, hogy azok megosztása szükségessé vált. Ennek érdekében Kecskeméten egy újabb segítséget kapott, akit másodbírónak neveztek. Személy szerint 1687-ből ismerjük az első másodbírót, Király Istvánt. A másodbíró számadáskönyvében viszont 1685 nyarától találkozunk rend24 8 Minden bizonnyal Pontáni György, korábbi nótáriusról van szó. IV. 1508. e/ 1674. 231. A pénzösszeget számottevő naturália egészítette ki. 2 4'' IV. 1504. p/ Dézsmával kapcsolatos iratok (később: p/) 1675. 2. 25 0 IV. 1504. a/ 1. 179. 25 1 IV. 1508. c/ 1690. 196.
