Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
80 Iványosi-Szabó Tibor - apjuk halála után az 1650-es években „skolákban taníttatta őket, asztaloktól Győrett, Gyöngyösön és ruházotjokra s költségökre sokat költett." 23 5 Az biztos, hogy a helyi iskolákban végzettek közül többen kisbíróként, székbíróként is vállaltak feladatokat, és ilyen minőségben rendszeresen kényszerültek arra, hogy a beszedett különféle adókról, büntetésekről és szolgáltatásokról maguk is feljegyzéseket készítsenek. 2,( 1 Az adószedő A főbíró mellett több tisztségviselőre is szükség volt a mezőváros irányításában. Az 1564-ben a két felekezet egyezségét rögzítő okmány „Mi kik vagyunk Kecskeméti esküt Bírák és polgárok..." formulával kezdődik.'' Már ez a megfogalmazás arra utal, hogy a főbíró mellett más bíró, illetve bírák is közreműködtek a város irányításában. Ezt erősíti meg az a tény, hogy a legrégibb tanácsi jegyzőkönyvekből készült kijegyzések 1591-ben és 1592-ben is említést tesznek pl. vásárbíróról." s Aligha kétséges, hogy a különféle adók behajtása, a város pénzügyeinek és gazdaságának irányítása megkövetelte, hogy a főbíró mellett legyen egy ezeket szervező-végző, pénzügyekben jártas ember. Mindenképpen figyelemre méltó tény, hogy az 1944-ben a városházáról kivitt levéltári anyagból a 7. ládában 2. tételként egy „Számviteli könyv 1598-1602." került a jegyzékbe, amit Garzó József levéltáros állított össze. 23 9 Tehát ez is egy pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselő létét valószínűsíti, és e feltételezést nem cáfolja az a tény sem, hogy adószedő bíróra egyértelmű utalást ma már csak az 1656. augusztus 25-én kelt tanácsi jegyzőkönyv anyagában találhatunk: „Thok Máté uram főbíróságának idejében, adószedő Biró György...". 24 0 Már itt is közvetlenül a főbíró után említik, tehát a város második számú embere volt. 1659-ben is az adószedő bíró követi a főbírót, és velük együtt említik az apparátus tagjaiként a kisbírákat és nótáriust." 4 1 Néhány évvel később hasonló sorrenddel találkozunk: „Anno 1664. Mi városnak gondvise23 5 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 106. Minden bizonnyal ez a Bíró János lett két alkalommal is (1675-ben és 1685-ben) a város főbírója. 2j 6 A kecskeméti iskolák tanítási, képzési munkájának eredményeit éppen a nagyrészt kisbírák által vezetett robotlajstromokban fellelhető verstöredékek alapján mérhetjük fel. A több mint kétszáz idézeten belül nemcsak zsoltárok, evangéliumokból vett idézetek találhatók, hanem Balassi, Rimay és a kor népszerű költőinek verseiből fordításából idéztek tömegesen. 23 7 HORNYIK János 1861. lF. 225. 23 8 Ismételten célszerű megemlíteni a Hornyik János az 1591-ből jegyzetében rögzített adatot: „A Vásárbíró, Lőrinc és Gergely napi Vásár említtetnek." 1592-ben pedig „Dinnyés János 5 f. bírságot fizet azért, hogy futtatván kocsijával a Vásár bírót elütötte." IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 29-30. 2 3" A jegyzéket Garzó József levéltáros készítette. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 13-18. 241 1 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 55. A legelső adókönyv 1662-ből való ugyan, de jól tudjuk, hogy a szomszédos Kőrösön 1626-ból is maradt hasonló irat. Aligha lehetséges, hogy a jóval népesebb Kecskeméten később rögzítették volna az adózással kapcsolatos, mindkét fél számára rendkívül fontos adatokat. 24 1 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 64.
