Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 79 Az deákoknak azonképpen cselekegyék kegyelmetek. Isten kegyelmetekkel." 23 2 Teljes biztonsággal nem tudjuk megállapítani, hogy a főbírók közül kik voltak nemesek. Az kétségtelen, hogy Kecskeméten sokkal kevesebb nemes família élt mint a szomszédos Kőrösön. Tudjuk, hogy Kamarás Ambrus és családja régtől fogva a kiváltságos rendhez tartozott. Olykor a különféle lajstromok összeállítói jelzik, hogy ki a nemes, de a század végéig nem találunk az adózókról vagy közmunkát végzőkről olyan listát, amelyen a nemeseket külön tüntetnék fel. Deák Pál, Pathay András és Kalocsa János az 1670-es években nyerte el az armálist Wesselényi Pál kuruc tábornoktól fejenként számottevő vagyonnal felérő 250 arany lefizetése ellenében. 2" A helyi nemesekről készült hivatalosnak mondható lista csak 1707-ből maradt ránk. A dicalis adólajstromban 11 nemes családfő adatait vették külön nyilvántartásba, de a XVII. században még Szentkirályi Pál nevét egyszer sem említik a nemesek között. Az aligha kétséges, hogy Kecskeméten is számottevő előnyt jelentett a nemesi előjog, de távolról sem volt ez a tisztség megszerzéséhez ekkor még meghatározó. Úgy tűnik, hogy lényegesen fontosabb volt a vagyoni háttér és a rátermettség. Bár három esetben csekély vagyonú személy is elnyerte az esküdtek bizalmát, és hét középbirtokost is érdemesnek találtak e sokrétű feladat ellátásra, kétségtelen, hogy tizenöt személy kimondottan gazdag családfő volt. Tehát 1660-1700 között 25 személy kapott meghatalmazást a főbírói teendők ellátásra. Közülük tizenhárom egy-egy évben irányította a város életét. Kilenc személy - Bíró György, Bíró János, Hegedűs János, Magó Mihály, Nagy István, Pathay András, Sárközi Pál, idősebb és ifjabb Szentkirályi Pál és Tóth György két-két alkalommal nyerte el ezt a méltóságot. Bede Lukács, Deák Pál és Kalocsa János pedig háromszor állt a város élén. Az egyes megbízatások között legtöbbször több év telt el. 23 4 A korszak sajátosságaiból adódott, hogy a főbírók intellektusáról, műveltségéről még kevesebbet tudunk. Azt biztosan állíthatjuk, hogy már korábban kivétel nélkül bizonyították rátermettségüket, a közéletben és a gazdaságban való jártasságukat, tájékozottságukat. Azt is állíthatjuk, hogy a korabeli zavaros pénzügyi viszonyok között kiválóan tájékozódtak, hisz magángazdaságuk vezetése során nemcsak az egyes vidékek közötti árviszonyokat ismerték, hanem áruiknak értékesítése érdekében jól megtanultak számolni és áruik értékesítése során kitanulták a kockázatvállalás és a hatékony gazdálkodás sok-sok fortélyát. A legalább alsó szintű iskolai végzettséget helyben megszerezhették a katolikus, illetve a református iskolában. A jelentős számú igen gazdag és jómódú család fiai közül többen jutottak el magasabb képzést biztosító iskolákba. Aligha volt egyedi a közepes birtokú Bíró János és öccse esete, akiket édesanyjuk - az egyik örökösödési per tanúsága szerint 1, 2 IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1678. 255-256. A háromféle gratuitus labor - ingyen munka - alól egy-egy alkalommal történő felmentés. " IV. 1527. 1. doboz. Hornyik János feljegyzései. 23 4 A főbírók legteljesebb névsora megtalálható: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor. 1996. 221-223.
