Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 73 Ezt követve esküdött arra, hogy a város szabályrendeleteit betartja és betartatja, azok szellemében ítélkezik, a város gazdasági erejének folyamatosan gyarapításán, a jogrend és a közbiztonság megőrzésén fáradozik, „...a böcsületes Városbeliek közül, az kik az Város Articulusai ellen vétenek, azoknak személyválogatás nélkül büntetője lészesz és az böcsületes Városnak pénze, vagy egyéb jószága kezedben járván, annak nem tékozlója, hanem oltalmazója lészesz, és esztendőd el telvén, mindennekrül számot adsz. Az Törvénytételben nem nézel sem Atyafiságot, sem Sógorságot, sem Komaságot, avagy barátságot és adományt, hanem mind gazdag, s mind szegénynek igaz törvényt szolgáltatsz..."

2(

W A megválasztott és felesküdött főbíró egy éven át lett a város elsőszámú irányítója. Legfőbb segítőjét a másodbírót ő választotta maga mellé. Akadályoztatásakor az esküdtek közül jelölte ki helyettesét, akit forrásaink több formában neveznek meg. O gyakorlatilag minden területen jogosult volt dönteni, intézkedni: „Főbíró uram Filekben lévén, képebeli Sz. Királyi Pál szedett bírságot..."

2"

1 „Nagy István kért egy kis kertet, melyet Bodo András bír. Szabó István kertye vagyon felyül, és mellette Sárközi Istváné. In praesentia d. substitulo judice István Hegedűs et András Costos."

21

1 Ezekben a valóban zivataros évszázadokban a főbíró hatáskörét, munkájának területét nem szabályozták. Valójában ő volt mindenért felelős. Éppen ezért intézkedési jogköre, hatalma is csaknem mindenre kiterjedt. Ennek érzékeltetésére célszerű legalább néhány példát idézni. Az egyik legfontosabb és legkényesebb feladata a város képviselete volt. Rövid szolgálati ideje alatt a település és lakosságának érdekeit, jogait több fórumon is védenie kellett. Az egyik fő terület a magyar államigazgatás: „1663. Die ultima Maii. Főbíró uram Bíró György és több urainkkal Posonba ment méltóságos palatínus urunkhoz táborzásért való pinz mellé vitt tall. 105. Item költségre tall. 45. Item tall. 150."

21

2 Több esetben egyenesen az uralkodóhoz kellett fordulnia. Amikor pl. a közbiztonság nagymértékben megromlott, a királytól kellett kérni, hogy függessze fel átmenetileg a város vásártartási jogát-kötelességét.

2

1 ' Az igazán terhes és felelősségteljes képviseletet csaknem másfél évszázadon át a budai török pasa, a török katonai parancsnokok és a különféle tatár tisztekkel szembeni kiállás jelentette. Az előttük való képviselet jellegét, körülményeit és anyagi kihatásait csak néhány konkrét példával lehet valamelyest érzékeltetni. Ha kellett, egyedül ment egészen apró ügyek elintézésére: „Die 25. Augusti. Főbíró 2'" KISFALUDY Katalin 1992. 19-20. Csak a katolikus főbírók esküszövege maradt fenn, de aligha tért el érdemben a reformátusok esküformája ettől. 21

0 IV. 1508. c/ 1662. 13-17. 21

1 IV. 1510. i/ 1676. 113-119. 21

2 IV. 1508. c/ 1662. 139-174. 2L

1 Erre 1676-ban került sor, és csak 1696-ban kérte vissza a város ezt a jogot. Ennek elvesztése a török hatóság bevételét is csökkentette, így attól is meg kellett szerezni az engedélyt. „A vásárok elvesztésében mikor forgolódtunk, midőn immár tovább nem szenvedhetnök akkori alkalmatossággal történt nagy károkat és veszedelmeket, adtunk a nazur emberének, hasznadarjának. hogy a török császárhoz ment tall. 50..." IV. 1510. i/ 1676. 27.