Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

74 Iványosi-Szabó Tibor őkegyelme Budára indult szénapénzzel, tall. 269... Item költségre tall. 29." Ha kellett egész küldöttség élén jelent meg: „13. Novembris. Főbíró uram személye szerint Budára menvén több esküdt urainkkal, vitt borhasznát tall. 85. Költségre tall. 5."

21

4 A szandzsák központjába való utazása háborúban és békében egyaránt gyakori volt: „Hetedik útban költött [főbíró] őkegyelme Budán tall. 22, timon pénzt. Ezt Ali iszpaianak attuk, hogy őrzők voltak nálunk."

2

1" Nemcsak a pasa, hanem jóval csekélyebb rangú hivatalnokok is maguk elé rendelhették: 1678 januárjában „Főbíró, Biro György urunk Budára menvén budai cajmakam hivatallyára, László deák, Deák Pál, Csáki Miklós, Csizmadia Gergely uraimékkal és Kovács Istvánnal edgyütt..."

21

6 „Főbíró Bíró György uram az új cajmekam eleiben Budára felmenvén Nagy János és Szabó Berta uraimékkal..."

21

7 A különféle kényszerű udvariassági kötelezettségek jellegét, formáit tudjuk érzékeltetni, számukat meghatározni viszont szinte lehetetlen.

:1

N A főbíró ezen feladatait az tette rendkívül fontossá, hogy minden esetleges tévedés, vagy mulasztás a város számára katonai megtorlást, súlyos pénzbeli terhet eredményezett. Érthetően más katonai parancsnokok is éreztették hatalmukat a mezővárosokkal szemben. Sokszor fellehető hasonló feljegyzés: „Főbíró uram Ónodba menvén német generális hivatallyára..."

21

9 Nem kevésbé fontosnak bizonyult a város érdekeinek védelme, jogainak megvédése a földesurakkal szemben. A hetvenes években mindenekelőtt a Koháry család azon követeléseit kellett a főbíróknak elhárítani, amelyek azzal fenyegettek, hogy Kecskemét több évszázados jogainak, kiváltságainak sorát veszti el.

22

0 Ezekben az években Wesselényi Pál jogtalan és igen nagy mértékű követelését is meg kellett a főbírónak tagadnia. Az ellenkezés megtorlására a kurucok tábornokává lett főúr személyesen vezetett több száz főnyi hadával szállta meg a várost, melyet a lakosságnak mindaddig el kellett tartania, amíg követeléseit maradéktalanul nem teljesítették.

22

1 A főbíró leggyakoribb és meghatározó feladata a helyi jogszolgáltatás volt. A lakosság körében felmerült kisebb polgári és büntető ügyekben személyesen ítélke21

4 IV. 1508. c/ 1662. 139-174. 21

5 IV. 1508. c/ 1663. 234-236. 21

6 IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 91-93. 21

7 IV. 1508. c/ 1677-1678. 318-319. 2,

8 A „beszélő" köntös tényleges létére, főként annak használatára semmiféle adat nem utal. HORNYIK János II. 1861. 34-39. Egyébként is az ismételten követelőző katonák minden esetben közvetlen és reális veszélyt jelentettek, míg a nagyon távol levő szultán és a pasa sok pénzen vásárolt „védlevelei" gyakorlatilag semmiféle előnyt nem jelentettek. 21

9 IV. 1510. i/ 1676. 80. 22

0 HORNYIK János 1861. II. 151-165. 22

1 1673. április 14-én „Wesselényi Pál urunk őnagysága városunkba érkezvén hadaival, adtunk őnagyságának az adónk miatt tall. 400, id est négyszáz tallért." IV. 1508. c/ 1673. 198-199.