Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

72 Iványosi-Szabó Tibor megkapta az engedélyt. Az utána fönnmaradt oklevelek, iratok is következetesen főbíróként emlegetik a város első emberét. 1591-ben a legelső jegyzőkönyv egyik bejegyzése „Horuat Ágoston fü bjrosagaban" hozott határozatot rögzített. Néhány lappal odébb: „Horwat Ágoston Wram fű byrosagaban" kitétel látható. Tehát ebben az évszázadban már minden egyes adat azt igazolja, hogy Kecskeméten következetes volt a főbíró megnevezés használata.

2"

4 A mezőváros első számú vezetőjének megválasztása minden korban igen fontos mozzanat volt, mivel a település életének alakulása nem kis részben tőle függött. Éppen ezért évszázadokon át a gazdasági év kezdetén, április 24-én, Szent György napján ünnepélyes keretek között került sor megválasztására. Ezt az aktust a legtöbb mezővárosban a földesúr számottevően befolyásolta. Az esetek többségében az általa kijelölt néhány személy közül választhattak a település családfői, illetve esküdtjei. Kecskemét történetére vonatkozó iratokban nem találjuk annak jelét, hogy ezekben a századokban a város földesurai tettek volna kísérletet a bíró személyének behatárolásra. A szomszédos Kőrösön „az összes adózó családfők jelenlétében szótöbbséggel választották meg az új főbírót a templomban."

2"' A kecskeméti bíróválasztásról az első részletes tudósítás, leírás csak 1757-ből maradt ránk.

2

1"' Ez vélhetően régi szokásokat idéz fel. Ha a leköszönő főbíró katolikus volt, a katolikus tanácsnokok 3 főbíró-jelöltet neveztek meg a református szenátorok közül, akiket ők érdemesnek láttak a feladat ellátására. Ha a főbíró protestáns volt, akkor a református tanácsnokok neveztek meg 3 katolikus főbíró-jelöltet, akik közül választani lehetett. Adódott néhány kivétel: 1707-ben és 1713-ban négy-négy jelölt közül választottak. Tekintettel arra, hogy a századfordulón döntő változások mentek végbe a magyar közigazgatáson belül, és az 1723-ban megalakult Helytartótanács működése a következő évtizedekben számottevő változásokat eredményezett a helyi közigazgatásban is, feltételezhetjük, hogy bizonyos módosulások itt is történtek. Kétségtelen, hogy néhány igen fontos adat arra utal, hogy korábban még az alig 5-6 ezer lakosú városban az 5-600 gazdából, családfőből álló népgyűlésen történt a voksolás. Ezek az adatok azonban nagyon szűkszavúak, és csak a „bíró tételről" indokolatlanul távol maradókra utalnak, így a tisztségviselők megválasztásának formaságaira nem tartalmaznak adatokat."" A ceremónia fontosságát mi sem érzékelteti jobban mint az, hogy 1693-ban, amikor rendkívüli terhek sújtották a várost, „bírótételre 196 pint" (közel háromszáz liter) bort biztosítottak a részvevők számára.

2"

s A megválasztott főbíró kötelmeit hosszú időn át a választás után elmondott eskü szövege tartalmazta. Ennek legkorábbi ránk maradt formulája 1735-ből való. 0

4 Horvát Ágoston évközben vette át a tisztséget. Korábban „Bizony Benedek volt a Kecskeméti Fö Bíró, de ez Szent Katalin napján meghalván. Horváth Ágoston tétetett helyébe." IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 26-29. 20

5 MAJLÁT Jolán 1943. 134-135. 20

6 KISFALUDY Katalin 1992. 11-13. 20

7 Erre vonatkozóan 1. a népgyűlés ide vonatkozó részét. 20

8 IV. 1510. i/ 1693.67-75.