Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 71 nácskozások későbbi formáinak vizsgálata során értékessé válhat. Idézését elsődlegesen ez teszi indokolttá. „In anno 1690. Szabó Bálint uram főbíróságában az mód és szertartás az bírák között: Nagy János uram lévén bíró, másik adószedő Balogh István uram az asztal mellett ül. Item az kisbírák között Hardi lévén, utána az Tot Márton lévén, utána van Bodor Pál, utána van azután ismét Nagy Mihály és az két hadnagyok, azután Estván (?) vásárbíró mindeneknek szófogadó legénye." A felsorolás igazolja, hogy a kisbírák a testület állandó tagjai voltak. Minden bizonynyal a város biztonságának védelme indokolta, hogy a két hadnagy ezeken az üléseken jelen legyen. Mivel a választott tisztségviselők munkáját folyamatosan segítő hivatalnoknak, a nótáriusnak a jelenlétét természetesnek és kötelezőnek tartották, esetleg a feljegyzést éppen ő készítette - róla nyilván azért nem esik említés. A MEZŐVÁROS HVATALI SZERVEZETE A főbíró A város XVI-XVII. századi hivatali szervezetének felépítéséről és annak működési rendjéről csak sokkal későbbi évtizedekből maradt ránk szabályzat. Hornyik János még az egykori jegyzőkönyvek birtokában vállalkozhatott ennek felvázolására: „A főbíró volt a feje a városi községnek, mellette a város közügyeit vezette az adószedőbíró, vásárbíró, borbíró, székbíró vagy mészárosbíró, 24 esküdt tanácsbeli, 2 jegyző, tizedesek, kisbírák, utcabírák és a szolgák."Valójában ez a felsorolás nem pontos, nem teljes. Nem utal arra sem, hogy az egyes tisztségeket mely időponttól kezdve töltötték be. A tanácsi jegyzőkönyvek hiányában ma még nehezebb a kisebb tisztségek betöltőinek személyét feltárni, feladatkörüket leírni, munkásságukat bemutatni. A települések irányításában a testületek mellett meghatározó szerep jutott a választott tisztségviselőknek, akik azok különféle döntéseit előkészítették, majd végrehajtották. A polgári kort megelőző századokban ezek száma csekély volt, a közösség tagjai feletti hatalmuk viszont - a mai állapotokhoz képest - szokatlanul nagynak tűnik. Számukat, feladatkörüket és megnevezésüket tekintve az évszázadok, sőt évtizedek során jelentős változásokat figyelhetünk meg. A mezővárosok hivatali szervezetének élén a bírók, illetve a főbírók álltak. A város első emberét már a XVI. században főbírónak titulálták beosztott bíró társaival szemben. Az 1564-ben a katolikusok és a protestánsok közötti egyezség, „...levél Kecskeméten költ Végh Mihály feő Biró házánál..." keletkezett, amit már többször idéztünk. 20 3 Joggal föltételezhetjük, hogy a város a főbírói titulusnak a használatára még a magyar közigazgatás zavartalan működése idején, 1526 előtt :n l IV. 1504. m/ Robotlajstromok 1690. 3. A feljegyzést minden bizonnyal valamelyik kisbíró rögzíthette a közmunkák nyilvántartásának készítése során. 20 2 HORNYIK János 1861. II. 214. 20 3 HORNYIK János II. 1861. 225.
