Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
64 Iványosi-Szabó Tibor lyoznunk kell, hogy feladatuk és hatáskörük nemcsak koronként módosult, hanem tájegységenként és a kivívott jogaik alapján is számottevően eltért. 17 0 Éppen ezért ezek pontos számbavétele nem csekély feladat. Aligha kétséges, hogy Kecskemét elzálogosítása óta a tanács legfőbb feladata a korábban megszerzett jogok megtartása volt. Ezt előbb az új földesurakkal szemben kellett védelmezni, a hódoltság közigazgatásának kiépítése során pedig az újonnan jelentkező kényszerek és a lehetőségek feltárása, a város sokirányú terheinek elfogadható szinten való tartása lett számára a legnagyobb kihívás. Ennek érdekében a tanács követei, megbízottjai nemcsak Buda és Pozsony, hanem Bécs és Isztambul között ingáztak másfél évszázadon át. Csaknem hasonló fontosságú lett a nemesi vármegye és a földesúri családok előtt hatékonyan védeni mind a város közösségének, mind pedig egyes polgárainak érdekeit. A hatóságok és a magánföldesurak iránti kötelezettségek, gyakori követeléseik és a kívánságaik teljesítése során a város sok-sok polgára tapasztalta ki, milyen veszélyek leselkednek Nógrádba és Fülekre, Hadadra és Erdélybe vezető utakon. A tanácstagoknak és a jegyzőnek kellett pontosan számon tartani, milyen ajándékok vezettek sikerre Bécsben és Pozsonyban, Isztambulban és Budán. Nem téveszthették el azt sem, milyen ajándékkal kell kiegészíteni a váci püspöknek és az egyes főúri családoknak járó kialkudott összegeket. Ezekhez képest jelentéktelen feladatnak minősült az egyes testületek (céhek, egyházak) működését biztosítani, szervezeti kereteik indokolt bővítését elősegíteni. A rendi-feudális viszonyok között a mezővárosi tanácsoknak az egyik legfontosabb feladata az alsó- és a középszintű jogszolgáltatás - a polgári és a büntető ügyek - ellátása volt. A másodfokú bíráskodást a tanács a „három város" bíróságának és a convocatus bíróságnak a megszervezése révén, és az azokban való részvétellel biztosította. 18 0 A település közigazgatása a mindenkori tanács egyik alapvető feladata maradt a polgári közigazgatás létrehozása előtt is. Ezen belül az egyik legfontosabb és legsúlyosabb kötelezettsége a magyar és a török hatóságok és hadseregek által rájuk kirótt pénzbeli terhek előteremtése és a különféle munkaszolgáltatások biztosítása volt. A pénzbeli kötelezettségek teljesítése érdekében évenként a tanács határozta meg, és szabta ki személyre szólóan a különféle adókat. A mezővárosi jog egyik sarkalatos pontja az lett, hogy a település lakói közösen viselték a hatóságok és a földesurak által rájuk rótt különféle szolgáltatásokat. A helyi közigazgatásnak alapvető feladatai közé tartozott a közrend fenntartása, az idegenekkel kapcsolatos rendészeti feladatok, a város életének szabályozása érdekében statútumok alkotása, a kereskedelem ellenőrzése, az egyházak, az iskolák és a szegények szerény és az esetek többségében alkalomszerű támogatása stb. 11 9 Az önkormányzat, ezen belül a tanács működésének bemutatására ez a feldolgozás nem vállalkozik. Ez olyan szerteágazó terület, amelyre csak egy újabb feldolgozásban kerülhet sor. 18 0 SCHWÁB Mária 1939.
