Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

374 Schön Mária hogy nem halunk meg, mert a lélek itt marad, a lélek örökké él. A lélek itt marad, és azt lehetett látni a vízben. De nem a hozzátartozókét. A lelket már nem lehet fölismerni. Az csak van, de nem lehet ráismerni.) HAZAJÁRÓ LELKEK, KÍSÉRTETEK - GAEISCHTA Láttuk már néhányszor, hányféle hiedelemlény viseli a Gaeischt (szellem) nevet. A hazajáró halottra, a kísértetre sincs más fogalom, csak a szellem jelentésű. D Gaeischt a seand au schabald so wia d Hexa. Abr szerintem seall seand scha van die Totini aus, deanni Gaeischt, mo zuruckkammed. (A Gaeischta is valami olyasmi, mint a boszorkányok. De szerintem ezek a szellemek a halottak, amik visszajárnak.) Ha álomban jelenik meg valakinek egy meghalt családtagja vagy ismerőse, arról az a felfogás, hogy az illető imádságot kér, mert még a tisztítótűzben szenved földi bűneiért. Általánosságban egy Miatyánkot szoktak felajánlani a lelke üdvéért, bűneinek megbocsátásáért. Az első olyan hiedelemtörténet, aminek az alapesetét mindenki egyformán meséli: két barát vagy két barátnő összebeszél, de mielőtt a még élő megtudná, milyen a túlvilág, a társa eltűnik. Itt egy mélyen vallásos asszony változatát halljuk. Felfogása az evilág és a túlvilág közt megteendő nehéz útról Hajóson szintén tipikusnak mondható. Zwua Nachprna seand 's gsei, annach haud sie ausgmacht, was zescht stiarbt, die seall weatt 's dr andra z'wissid gia, wia 's au ischt em Hemml doba. Annach ischt die uei gstaarba, nach ischt die andr kamma, nach hat sie gseit: „ 's ischt itt so wian i gseit han and 's ischt itt, so wia du gseit hascht. And des soll niemand meh saga, i kämm zurück, wel descht en hâta Weag gsei, was i han messa macha zuruckwäats. " Annach ischi vaschwanda, nach hat die andr wiedr nix gwißt. Jetzt ischt au niamrd zuruckkamma. (Dinier Józsefné) (Két szomszédasszony összebeszélt, hogy amelyikük előbb meghal, az értesíti a másikat, hogy milyen odafönn a mennyországban. Mikor egyikük meghalt, akkor a másik megjelent és azt mondta: Nem olyan, mint amilyennek én mondtam, de olyan se, amilyennek te mondtad. De ilyet többé senki ne mondjon, hogy visszajövök, mert ez nehéz út, amit nekem visszafelé meg kellett tennem. És ezzel eltűnt, és a másik semmit nem tudott meg. Nem is jött többet senki vissza azóta.) A következő két történetet a humor jelenléte köti össze. A sámlit a jó humorú idős emberek a pokolba is tervezik magukkal vinni, hogy kiülhessenek vele ott is a gangra, ha benn túl meleg volna. Kisszék híján sámlinak a jó barátjuk hátát-vállát is majd a pokolban megfelelőnek gondolják. Ha pedig visszajárnak, akkor is a sámlit használják pihenőhelynek kinn a gangon. Wenn s Toti kuei Ruah hat, nach kämmt 's and hockid en Gang na, bis kuei Ruah hat. Nach hat's ghaeißa, nach soll ma beatta drui Vattransr, nach hat des jinig a Ruah. Odr a Kez brenna, nach haud sie a Ruah. (Mendier Ferencné 2005.)