Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében 375 (Ha a megholtnak nincs nyugta, akkor visszajön, és kiül a gangra mindaddig, míg nyugalmát meg nem leli. Imádkozzunk három Miatyánkot, vagy gyújtsunk érte gyertyát, akkor megleli nyugalmát.) Sealli, mo gstaarba seand, sealli seand duß ghockid mit am Sehammrle. S Wiednar Hans Vettr hat gseit, sei Muattr ischt zuruckkamma and ischt duß ghockid uf am Schammrli doba em Gang da. Van suscht han i 's van niamrd ghert. Nu van deamm haud d Waibr vazählt em Giebl da. (Mendier Ferencné 2006.) (A halottak, azok kint ültek a sámlin. A Wiedner János bácsi mondta, hogy visszajött az anyja, és kint ült a gangon a sámlin. Másról ezt nem hallottam. Az asszonyok a ház előtt csak erről beszéltek.) A fonal összegubancolása a hajósiak hiedelemvilágában leginkább a boszorkányok tevékenységének tulajdonítható. Láthattuk, hogy a germán mitológiában ez a boszorkány Holle anyó, a hajósiak Roza anyója. De felelőssé tehetők az összekuszálódásért a halottak is, mint a következő történetben látni fogjuk, vagy a megholt lelkekről szóló rész egyik elbeszélésében is olvashatjuk. Die Vaschiedine seand sealli, mo scha gstaarba seand. Wenn eappis vaklotzid gsei ischt, en Poppl odr eappes, wemma garbid hat, nach haud sie gseit: „Na, die Vaschiedini seand scha wiedr da. " Nach han i denkt, i han ja mei Nana itt kennt, die seall hat mein Poppl itt vaklotzed. (Mendier Ferencné 2006.) (A Vaschiedine azok, akik már meghaltak. Ha munka közben valami összegubancolódott, egy gombolyag vagy valami, akkor már mondták: Na, már megint itt vannak a halottak. Én meg azt gondoltam, hiszen én nem is ismertem a nagymamámat, az biztos nem gubancolta össze a gombolyagom.) A 6-os szám valamilyen oknál fogva fontos szerepet játszik a hajósi népi gondolkodásában. A szakirodalomban ez a szám nem kap hangsúlyt. A hajósi közösségben mint valamilyen szokásnak a betartandó ideje, a halál körüli eseményekkel kapcsolatosan fordul elö a leggyakrabban. Die Gstaarbini kammid en sechs Wocha zuruck and teand ams Haus ramm fantasiara and gucka, wia 's dott gabt. Abr des ischt itt wahr! Wia 's gabt uhne ihne, daß sie nemmi drbai seand, wia sie waitr leabed. Geatt, ueini stearbid d Muattr odr dr Vattr, annach seand sie neugiareg. S Wiednar Hans Vettr hat au äwail gseit, sei Muattr kämmt ällawail. Sie blaibid itt lang. Ris d Leut ihni ällamal amdreht haud, bis sie haud ällamal reacht gucked, heb 's au d Muattr ischt, nach isch vaganga. En 'ra Minutt ischt des ällamal vaganga. Nach haud sie ällamal gseit: „Nu a Minutt han i meini Leut gsiah. " So wia so an Trum. And en sechs Wocha. 1 han ällawail gjiarcht, aisan Nini kämmt en sechs Wocha zruck, wel seallam han i en Kopf na ghaua. Nach well V gstaarba ischt, nach han i miar gfiarcht. Dr Baumann Nine. I han miar gfiarcht, ear kämmt zuruck, abr ear ischt itt kamma. Waramm grad en sechs Wocha, seall waeiß i itt. D Gräbr sett ma eit aruma vaar die sechs Wocha, wenn ueis stiarbt. And d Leut seand so umaniarle, da dritta Tag kaiid sie scha die Leut iahri Sträuß weack. Abr aisa Klara hat seall