Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Schön Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében
358 Schön Mária „Egyszer megjelent egy idegen férfi, aki a két lábán másféle lábbelit viselt. El volt átkozva. Hajóson házról házra járt, és hívta a legényeket, de nem mentek vele. Egy legény mégis elment vele, mert sok aranyat, gazdagságot ígért neki, ha őt megmenti az átoktól. A feltétel az volt, hogy nem szabad megszólalnia. Mentek, mentek mindenfelé, a földeken át, barlangokon keresztül. Nem is szólt semmit a hajósi legény. Az idegen végül is elvezette a kanális mellé, és azt mondta, hogy kezdjen el ásni, mert ott kincset fog találni. Még annyit mondott, hogy ő ezennel föl van oldva az átok alól, és azzal el is tünt. A fiatalember elkezdett ásni, s mikor már jó mélyre leásott, sok aranyot látott. Akkor jó hangosan elkáromkodta magát. Az arany abban a pillanatban eltűnt." 5 1 ELÁTKOZOTT LÉLEK 's hat mal ghaeißa, en dr Glockagass, em Krumrgäßle, dott sai a Mädili rammkamma, schneewaiß agleit, annach häb sie äwa gseit: „ O wia groß! O wia groß! " And d Leut haud des Mädili noeit gsiah, haud sie itt kennt, nach haud sie sie nu agucked. Nach van ueim Haus sai sie rauskamma, nach sai sie drui Häusr nagloffa and dott ischi neiganga, annach ischi vaschwanda, des Mädili hat ma niana meh gsiah. And niamrd hat itt gwißt, wa des gsei ischt. And dahenda nachi ischt a Fuir ausbrocha. Dott ischt s Fuir auskamma, mo sie rauskamma ischt and dott, mo sie nei ischt, dott isch ausganga. Gar itt lang hat 's daured, nach haud sie scha gschria: „Fuir! Fuir!" Annach haud sie 's itt retta kenna, drui Häusr saiid abrennt, saubr abrennt. Nach haud sie gseit zuanand: „Siehnad'r! Dia hat d Malher gmacht, des Mädile. " Nach haud des ihni d Leut ibrschlaga, was hat halt des bideut. Des Mädili dia weatt emend vawantscha gsei sei and dia hätt ma setta fraga: Wa isch 'n groß ? Nach wär sie vatlest gsei. Abr niamrd häb gfraged. So haud halt d Leut seallmal glaubt. (Heipl Ferencné 2002.) (Mesélik, hogy az Öreg utca felől egyszer átjött a Harang utcába egy hófehérbe öltözött kislány. A Krumr köz közelében az egyik udvarból jött ki, és szakadatlanul ezt kiáltozta: Jaj, milyen nagy! O jaj, milyen nagy! Az emberek előtte ezt a kislányt sose látták, ismeretlen volt előttük, ezért nem is kérdeztek tőle semmit, csak figyelték, mit tesz. Kijött ebből az udvarból, ment lefelé az utcán három házat, aztán ebbe a harmadik udvarba bement, és eltűnt. Senki nem értette a dolgot. Csak azt látták, hogy utána lángok csaptak föl, mögötte tűz ütött ki. Mert alighogy eltűnt az udvarban, egy kis idő múlva kiáltások hallatszottak az utcában: Tűz van! Tűz van! Akkora tűz keletkezett, hogy nem tudták a lángokat eloltani. A tűzben teljesen leégett ez a három ház. Utóbb keresték a dolog nyitját. Elátkozott léleknek tartották a kislányt. Ha tán megkérdezték volna tőle, mi az a nagy valami, hátha akkor a varázslat megtört volna. Legalábbis így hitték akkoriban az emberek. Mondták egymásnak: Látjátok! A lányka hozta ránk a bajt, ez a magyarázat, ez a lányka. 5 1 HARMATH Lajosné 1972. 155.
