Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája 173 val összefőzött és leforrázott korpából készült, csörgőre szárított párt használták.

42 Kenyérsütéskor készítettek lángost, vakarót, cipót, amelyet frissen ettek reggelire

4

3. A szegediek kinyémek, könyérnek nevezik a mindennapi betevőt, sütésének tilalmait szintén betartották, és minden munkamozzanat végén keresztet vetettek, mint a Jászságban. Élesztő gyanánt morzsoltkát használtak és borélesztőt. A teknőbe szakajtóval mérték a lisztet, amely szerint egy szakajtónyi liszt egy közönséges nagyságú kenyérnek felelt meg.

4

4 Kenyértésztából fenékön sült lángost, bodagot és vakarcsot sütöttek, gyermekeknek kiscipót és galambot. Csongrádon is hetente sütöttek kenyeret, de tartottak tilalmas napokat. A kelesztő a pár volt, amelyet szőlőből, vagy borhabból nagykorpával főztek, ritkábban komló levével forrázták le. 2035 kg lisztből 4-5 kenyeret sütöttek. A kevésbé sült kenyeret zsöngésnek nevezték.

4

5 PÉKÁRUK

4

6 A sütőmesterek által előállított termékeket szívesen fogyasztották a Félegyháziak. Az első pékházat 1753-ban építették, a mai városháza helyén álló első községháza mellett. Ekkor telepedett le a Félegyházára az első pékmester is.

4 A második, kőkéményes pékházat 1780-ban építették, de 45 év használat után „el kellett hányatni". 1826-ban, a mai József Attila utcában épült fel a város által is támogatott harmadik pékház.

4

s A XIX. század közepétől a malomipar fejlődésével párhuzamosan egyre több sütőmester telepedett meg Kiskunfélegyházán. Az ipartestület megalakulásakor, 1885-ben, a 13. szakosztálya sütő-, mézesbábos és cukrászmesterekből állt, akiket Takács Mihály képviselte a közgyűlésen.

4 ' Ebben az időben 5, a századfordulón 7, 1930-ban 18 önálló sütőmester dolgozott a városban. A pékeket hagyományos módon különböztették meg, aszerint, hogy milyen fajta termékeket állított elő. Ez a különbség a XX. század közepéig élt Kiskunfélegyházán. A. fehérpékek kenyeret és péksüteményeket, a feketepékek csak kenyeret sütöttek. Muthnay Kiss Lajos visszaemlékezése szerint 1918-1980 között több mint negyven önálló (magán-) pék dolgozott Félegyházán."" Minden kisebb városrészben működött sütő, ahová egyrészt elvihették megsüttetni a házi kenyeret a családok, másrészt kis üzlettel rendelkeztek, és itt a saját termékeiket árulták. A pékek a piaci napokon sátrakban is kínálták friss portékájukat, de emellett árusasszonyok kosarakban 4

2 H. BATHÓ Edit - T. BERECZKY Ibolya 2003. 15-17. 4

3 SZABÓ László 1982.206. 4

4 BÁLINT Sándor 1977. 108-120. 4

5 SZŰCS Judit 2003. 8. 4

6 A fejezet szerzője: Mészáros Márta. 4

7 FEKETE János 1992.7. 4

8 FEKETE János 1992. 7. 4

9 Félegyházi Hirlap 1885. IV. évf. 19. sz. máj. 9. 5

0 BEREZNAI Zsuzsanna 2003. 196-197.