Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi
150 Wicker Erika Dél-Szerbia, de leginkább Koszovó területén terjedt el leginkább, és innen származnak a legkorábbi ilyen ékszerek is. Ettől északra, Belgrádtól délnyugatra egy 15. századi példány került elő, ezt földrajzilag már az adai gyűrű követi, mely alakját tekintve az egyik 14-15. századi koszovói gyűrűhöz áll közel; alakját, a fej peremének és a felső karikaívnek a díszítését illetően viszont a Kotorban előkerült ékszer az adai legközelebbi párhuzama. Ezt annak 17. századi datálása is alátámasztja, és valószínűleg éppúgy kereskedelmi úton került tulajdonosához, mint az adai gyűrű. Utóbbi eredetére mintázatának párhuzamai alapján lehetne meggyőzően következtetni, ám az adai példány geometrikus díszítésének igazán meggyőző párhuzamára nem akadtam a hasonló alakú gyűrűk között. Ugyanakkor feltűnő, hogy az ismeretlen lelőhelyü 15. századi ékszer 7^ díszítésének szerkezete (de csak a szerkezete, a kivitelezés maga nem) nagyon hasonlít az adaiéra (2. ábra 10.). A díszítés egyik eleme megtalálható ugyan egy közép-szerbiai középkori temetőben talált gyűrűn (2. ábra 11.), 7 6 e két szórványos párhuzam alapján messzemenő következtetéseket mégsem lehet levonni. A korongos fejű gyűrű alakjához hasonlók - természetesen csak a lelőhelyes példányokat vehettem figyelembe - egyértelműen Koszovó területén koncentrálódnak: itt található az ismert lelőhelyes gyűrűk kétharmada, és ez a tény a forma kialakulásának a helyét is eldöntheti. Még akkor is, ha két, valamivel korábbra datált ékszer Belgrád közelében ill. ettől délnyugatra került elő, és e két góc között középen ugyancsak ismert egy hasonló gyűrű (4. ábra). Ahogy a másik adai példánynál, a fej mintájára itt sem találtam túl sok párhuzamot. A kereszt-alak ritka motívum a gyürűfejeken, és gyakran inkább négyágú rozettának látszik. A kereszt(rozetta-) szárak lehetnek oválisabbak, rombusz vagy tollhegy alakúak, vagy vékonyak, mint az adai gyűrűnél, amely e szempontból talán a Belgrád környékén (?) előkerült példányra hasonlít (2. ábra 6.). 1 A fej mintájának másik jellegzetessége, a szárak és a perem közti motívum azonban eltér. E szempontból az adai gyűrű a közelebbi lelőhely-megjelölés nélküli, 15. századi szerbiai ékszerre (2. ábra 4.), 7 S a hasonló korra datált, ismeretlen lelőhelyü, tollhegy-keresztszáras (2. ábra 8.)'" és a 16. századi zimonyi gyűrűre (2. ábra 7.) hasonlít leginkább. 8" Mindezek alapján, mivel az alak vagy minta tekintetében rokon példányok nagyobb részének közelebbi lelőhelye nem ismert, lényegében lehetetlen az adai gyűrűk készítési helyét pontosan meghatározni. A kevés hasonló alakú, ismert lelőhelyü gyűrű egyelőre ugyan leginkább Koszovó felé mutat, a jóval meggyőzőbb minta-hasonlóság azonban - a túlnyomórészt ismeretlen lelőhelyü gyűrűk miatt - nem 7 5 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 106., XLV. t. 6., Katalógusszám: 434. 7 6BAJALOVlC- BIRTAáEVIC, Marija 1960. 16., 34., VIII. t. 4.; BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 96., VII. t. 14., Katalógusszám: 348. 7 7 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 104., XII. t. 3., XLIII. t. 6., Katalógusszám: 417. A gyürü lelőhelyeként a XII. t. 3. és a tárgyleírás ismeretlen lelőhelyet, a XLIII. t. 6. pedig Belgrád környékét tünteti fel. 7 8 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 1098., VIII. t. 1., Katalógusszám: 446. 7 9 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 124., XIII. t. 1., Katalógusszám: 569. 8 0 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 108., XLIII. t. 5., Katalógusszám: 451.
