Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi

150 Wicker Erika Dél-Szerbia, de leginkább Koszovó területén terjedt el leginkább, és innen szár­maznak a legkorábbi ilyen ékszerek is. Ettől északra, Belgrádtól délnyugatra egy 15. századi példány került elő, ezt földrajzilag már az adai gyűrű követi, mely alak­ját tekintve az egyik 14-15. századi koszovói gyűrűhöz áll közel; alakját, a fej pe­remének és a felső karikaívnek a díszítését illetően viszont a Kotorban előkerült ékszer az adai legközelebbi párhuzama. Ezt annak 17. századi datálása is alátá­masztja, és valószínűleg éppúgy kereskedelmi úton került tulajdonosához, mint az adai gyűrű. Utóbbi eredetére mintázatának párhuzamai alapján lehetne meggyőző­en következtetni, ám az adai példány geometrikus díszítésének igazán meggyőző párhuzamára nem akadtam a hasonló alakú gyűrűk között. Ugyanakkor feltűnő, hogy az ismeretlen lelőhelyü 15. századi ékszer 7^ díszítésének szerkezete (de csak a szerkezete, a kivitelezés maga nem) nagyon hasonlít az adaiéra (2. ábra 10.). A dí­szítés egyik eleme megtalálható ugyan egy közép-szerbiai középkori temetőben talált gyűrűn (2. ábra 11.), 7 6 e két szórványos párhuzam alapján messzemenő kö­vetkeztetéseket mégsem lehet levonni. A korongos fejű gyűrű alakjához hasonlók - természetesen csak a lelőhelyes példányokat vehettem figyelembe - egyértelműen Koszovó területén koncentrá­lódnak: itt található az ismert lelőhelyes gyűrűk kétharmada, és ez a tény a forma kialakulásának a helyét is eldöntheti. Még akkor is, ha két, valamivel korábbra datált ékszer Belgrád közelében ill. ettől délnyugatra került elő, és e két góc között középen ugyancsak ismert egy hasonló gyűrű (4. ábra). Ahogy a másik adai pél­dánynál, a fej mintájára itt sem találtam túl sok párhuzamot. A kereszt-alak ritka motívum a gyürűfejeken, és gyakran inkább négyágú rozettának látszik. A kereszt­(rozetta-) szárak lehetnek oválisabbak, rombusz vagy tollhegy alakúak, vagy véko­nyak, mint az adai gyűrűnél, amely e szempontból talán a Belgrád környékén (?) előkerült példányra hasonlít (2. ábra 6.). 1 A fej mintájának másik jellegzetessége, a szárak és a perem közti motívum azonban eltér. E szempontból az adai gyűrű a közelebbi lelőhely-megjelölés nélküli, 15. századi szerbiai ékszerre (2. ábra 4.), 7 S a hasonló korra datált, ismeretlen lelőhelyü, tollhegy-keresztszáras (2. ábra 8.)'" és a 16. századi zimonyi gyűrűre (2. ábra 7.) hasonlít leginkább. 8" Mindezek alapján, mivel az alak vagy minta tekintetében rokon példányok na­gyobb részének közelebbi lelőhelye nem ismert, lényegében lehetetlen az adai gyű­rűk készítési helyét pontosan meghatározni. A kevés hasonló alakú, ismert lelőhe­lyü gyűrű egyelőre ugyan leginkább Koszovó felé mutat, a jóval meggyőzőbb min­ta-hasonlóság azonban - a túlnyomórészt ismeretlen lelőhelyü gyűrűk miatt - nem 7 5 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 106., XLV. t. 6., Katalógusszám: 434. 7 6BAJALOVlC- BIRTAáEVIC, Marija 1960. 16., 34., VIII. t. 4.; BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 96., VII. t. 14., Katalógusszám: 348. 7 7 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 104., XII. t. 3., XLIII. t. 6., Katalógusszám: 417. A gyürü lelőhe­lyeként a XII. t. 3. és a tárgyleírás ismeretlen lelőhelyet, a XLIII. t. 6. pedig Belgrád környékét tünteti fel. 7 8 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 1098., VIII. t. 1., Katalógusszám: 446. 7 9 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 124., XIII. t. 1., Katalógusszám: 569. 8 0 BAJALOVIC-HADZI-PESIC, Marija 1984. 108., XLIII. t. 5., Katalógusszám: 451.

Next

/
Oldalképek
Tartalom