Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi
A 17. századi adai kincslelet gyűrűi 151 teszi lehetővé a származás helyének megjelölését. Kérdés, hogy az adai kincs többi ékszerével összehasonlítva tisztul-e a kép. Ebben az összehasonlításban mindjárt két probléma is jelentkezik. A hasonló mintájú gyűrűk túlnyomó részét a szerbiai kutatás - indoklás nélkül - a 15. századra datálta; az egyéb adai leletek (fülbevaló-halántékdíszek, dísztűk, díszes hajtűk, mentekapcsok) azonban inkább a 16-17. századra mutatnak. Másfelől nehéz technikai és megjelenésbeli rokonságot (azonos műhelyt) találni az adai gyűrűk és a többi adai ékszer között. Utóbbiak esetében könnyen meg lehetett állapítani, hogy a rájuk jellemző négy díszítőmotívum (a négyzetes üvegberakás, a filigránkör-háló, a kis hengerdíszek és a flittercsüngők) „így együtt azonban csak azoknak az ékszereknek - az adai melltűk mellett fülbevaló-halántékdíszeknek - a nag}' részén jelenik meg, melyek az Al-Dunától északra kerültek elő. Mindezen közös jellegzetességek arra utalnak, hogy ezek az első pillantásra szinte teljesen egyforma aldunai/bácskai lelőhelyű fülbevalók és a velük közeli rokonságban levő dísztűk bár a közép-szerbiai vagy koszovói hasonló ékszerekkel sok rokon vonást mutatnak - találási helyük környékén, egy és ugyanazon műhelyben készültek. Ez a műhely pedig valahol a Duna, a Tisza és a mai romániai határ háromszögében lehetett. Azaz nem e tárgyakat hozták Szerbia délebbi részeiből az akkori magyarországi határ közelébe vagy többnyire azon túlra. Sokkal inkább feltételezhető, hogy maguk a szerbiai ötvösök vándoroltak északra, és letelepedvén az Al-Dunán túl, a magukkal hozott mesterségbeli ismereteik alapján - és természetesen az új környezet aktuális divatigényeit figyelembe véve - a korongos fülbevaló-halántékdíszek mellett a dísztüknek is olyan típusát hozták létre, mely sehol máshol nem fordul elő. Arra, hogy ez egészen pontosan hol történt, talán az adai kincslelet többi ékszerének vizsgálata ad majd választ. A két adai gyűrű azonban nem segít a kérdés megválaszolásában. Azt, hogy szerbiai előképek szerint helyben készült példányok voltak-e, vagy kereskedelmi kapcsolatokkal jutottak akár Koszovó, akár Dél- vagy Közép-Szerbia területéről az Al-Dunától északra, csak akkor dönthető el, ha ezekről a területekről további, pontos lelőhelyű, azonos vagy legalábbis hasonló alakú és főként díszítésű gyűrű kerül elő. 8 1 WICKER Erika 2009a 68.; Uő 2009b 275.
