Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 123 Idéztük már, hogy a kezdeti viszályok után 1564-ben Kecskeméten a kő templom használatáról a tanácson belül a katolikus és lutheránus „esküdt bírák és polgárok" döntöttek, „mind váras képében", „Végh Mihály feőbíró házánál".

4'

2 A XVI. században megalapozott vallási türelem fenntartása érdekében a tanács tett legtöbbet. A hódoltság alatt rendszeresen segítette mind a két egyházat anyagilag: pl. 1681-ben „Ezen pénzbül a két ecclesiára adott bíró uram tall. 180." A következő évben „A két ecclesiának adtunk 100 tallért."

47

, A következő évben: „Az két ecclesia szükségére az becsületes tanács engedelmébűl adtunk aranyat 200." 47

4 A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI BÁZISA Mátyás halálát követő évtizedekben a magyarországi mezővárosi fejlődés kétségtelenül megtorpant. A rendi országgyűlések számottevően korlátozták a magyar parasztság jogait. A Dózsa féle parasztfelkelést követő megtorlás és az ország három részre történő oszlása pedig a magyar gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeit tovább korlátozta, és a nyugat-európai fejlődéstől merőben eltérő útra térítette. Mindezek ellenére sem fogadhatjuk el azt a következtetést, amelynek az volt a végső kicsengése, hogy a nem kiváltságosak kizsákmányolása és elnyomása a következő évtizedekben és évszázadokban folyamatosan nőtt. Kétségtelen, hogy az ország legnépesebb és már ekkor erősen tagolt társadalmi csoportjában számottevő változás ment végbe. Tagadhatatlan, hogy a falusi jobbágyságot mindhárom országrészen beül az erős kötöttségek közepett rendkívül súlyos anyagi terhek sújtották. Jogi állapotuk javítását a rendi országgyűlés több tekintetben gátolta, de a társadalmi munkamegosztás fejlődésének eredményeként többségük helyzete kétségtelenül javult. Viszont - nem csekély társadalmi és politikai erőfeszítés hatására nálunk is megnyílt néhány társadalmi csoport számára a szabad paraszti fejlődés lehetősége. A kunok és a jászok részben a nádor, részben a rendi országgyűlések támogatásával mentették át egykori kiváltságaik számottevő részét a „kollektív nemesség" közjogi formulában. A hajdúk pedig az erdélyi fejedelmek politikai-katonai segítségével építették ki jól körülhatárolt, országosan elismert jogállásukat, ami a magyar rendiség szerves része lett. Bizonyos megszorításokkal ide sorolhatjuk a Kővár-vidéki nemesi közbirtokosságot is.

4

7" Kevésbé homogén fejlődési utat jártak, küszködtek végig mezővárosaink. Ezek semmiféle támogatást nem kaptak egyik országrészen belül sem a földesuraikkal folytatott alkudozásaik és váltakozó eredményekkel járó küzdelmeik során. Mégis szerencsésebb részük el tudta kerülni a falusi jobbágyságra nehezedő újabb terheket, és 47

2 HORNYIK János 1861. II. 225. 47

3 IV. 1510. i/ 1681.4-8. ill. IV. 1510. i/ 1682. 39^16. 47

4 IV. 1508. c/ 1680. 239. A feljegyzés keltezetlen, a közvetlen alatta lévő begyezés kelte. 1682. november 9. Az egyházak ilyen jelentős támogatását az tette indokolttá, hogy 1678-ban leégett mindkét templomuk, iskolájuk, és a helyreállításhoz, illetve a református templom építéséhez nyújtott segítséget a város. 47

5 BÉL Mátyás 1982. és BÁN KIN É MOLNÁR Erzsébet 2007.